Friss egyetemi rangsor: meglepetést okozott a legjobbak listája

A Harvard, a Stanford és az Oxford végzett a Center for World University Rankings (CWUR) legfrissebb egyetemi...

  • Eduline
A Stanford. A világ három legjobb egyeteme között
Wikipedia

A Harvard, a Stanford és az Oxford végzett a Center for World University Rankings (CWUR) legfrissebb egyetemi világrangsorának élén.

A szaúd-arábiai szervezet hét szempont alapján osztályozza az intézményeket: az oktatói gárda kiválósága (díjak, elismerések stb.), a publikációk száma, befolyás, idézettség, a szabadalmak száma, az oktatás színvonala (mennyire sikeresek a diákok a versenyeken), illetve az alapján, hogy a volt hallgatók közül hányan töltenek be vezető pozíciót a világ kétezer legnagyobb cégénél.

cwur.org

A listát az amerikai egyetemek uralják: a húsz első hely közül tizenötöt az egyesült államokbeli intézmények szereztek meg. Az azonban meglepetést okozhatott a brit rektoroknak, hogy a húsz legjobb egyetem közül mindössze kettő brit - az Oxford és a Cambridge -, a teljes, 100-as listában pedig mindössze hét.

Magyar egyetemek a top 200-ban?

A legújabb felsőoktatási stratégia szerint 2020-ra a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé kell kerülnie a "nemzeti tudományegyetemeknek", többek között az ELTE-nek, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemnek.

Több képzés már most is szerepel a tematikus világrangsorokban: a QS 200-as listájára felkerült például a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem nyelvtudományi képzése, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem matematikai, informatikai és építőmérnöki képzése is. Az összesített világrangsorokban a 300-400. helyig jutottak a magyar egyetemek. A részleteket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.