A Harvard, a Stanford és az Oxford végzett a Center for World University Rankings (CWUR) legfrissebb egyetemi...
A Harvard, a Stanford és az Oxford végzett a Center for World University Rankings (CWUR) legfrissebb egyetemi világrangsorának élén.
A szaúd-arábiai szervezet hét szempont alapján osztályozza az intézményeket: az oktatói gárda kiválósága (díjak, elismerések stb.), a publikációk száma, befolyás, idézettség, a szabadalmak száma, az oktatás színvonala (mennyire sikeresek a diákok a versenyeken), illetve az alapján, hogy a volt hallgatók közül hányan töltenek be vezető pozíciót a világ kétezer legnagyobb cégénél.
A listát az amerikai egyetemek uralják: a húsz első hely közül tizenötöt az egyesült államokbeli intézmények szereztek meg. Az azonban meglepetést okozhatott a brit rektoroknak, hogy a húsz legjobb egyetem közül mindössze kettő brit - az Oxford és a Cambridge -, a teljes, 100-as listában pedig mindössze hét.
| Magyar egyetemek a top 200-ban? |
A legújabb felsőoktatási stratégia szerint 2020-ra a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé kell kerülnie a "nemzeti tudományegyetemeknek", többek között az ELTE-nek, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemnek. Több képzés már most is szerepel a tematikus világrangsorokban: a QS 200-as listájára felkerült például a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem nyelvtudományi képzése, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem matematikai, informatikai és építőmérnöki képzése is. Az összesített világrangsorokban a 300-400. helyig jutottak a magyar egyetemek. A részleteket itt olvashatjátok. |
Nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, vagy időközben meggondoltátok magatokat? A rendkívüli felvételi eljárásban még van esélyetek arra, hogy az üresen maradt helyekre jelentkezzetek.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Országos figyelmet kapott tavaly a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola, miután egy teljes osztály szűnt meg azért, mert a szülők tömegesen elvitték gyerekeiket egy sajátos nevelési igényű gyerek miatt. Most új fejezet kezdődhet az intézmény életében.
