Friss egyetemi rangsor: meglepetést okozott a legjobbak listája

A Harvard, a Stanford és az Oxford végzett a Center for World University Rankings (CWUR) legfrissebb egyetemi...

  • Eduline
A Stanford. A világ három legjobb egyeteme között
Wikipedia

A Harvard, a Stanford és az Oxford végzett a Center for World University Rankings (CWUR) legfrissebb egyetemi világrangsorának élén.

A szaúd-arábiai szervezet hét szempont alapján osztályozza az intézményeket: az oktatói gárda kiválósága (díjak, elismerések stb.), a publikációk száma, befolyás, idézettség, a szabadalmak száma, az oktatás színvonala (mennyire sikeresek a diákok a versenyeken), illetve az alapján, hogy a volt hallgatók közül hányan töltenek be vezető pozíciót a világ kétezer legnagyobb cégénél.

cwur.org

A listát az amerikai egyetemek uralják: a húsz első hely közül tizenötöt az egyesült államokbeli intézmények szereztek meg. Az azonban meglepetést okozhatott a brit rektoroknak, hogy a húsz legjobb egyetem közül mindössze kettő brit - az Oxford és a Cambridge -, a teljes, 100-as listában pedig mindössze hét.

Magyar egyetemek a top 200-ban?

A legújabb felsőoktatási stratégia szerint 2020-ra a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé kell kerülnie a "nemzeti tudományegyetemeknek", többek között az ELTE-nek, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemnek.

Több képzés már most is szerepel a tematikus világrangsorokban: a QS 200-as listájára felkerült például a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem nyelvtudományi képzése, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem matematikai, informatikai és építőmérnöki képzése is. Az összesített világrangsorokban a 300-400. helyig jutottak a magyar egyetemek. A részleteket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.