Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A szaúd-arábiai szervezet hét szempont alapján osztályozza az intézményeket: az oktatói gárda kiválósága (díjak, elismerések stb.), a publikációk száma, befolyás, idézettség, a szabadalmak száma, az oktatás színvonala (mennyire sikeresek a diákok a versenyeken), illetve az alapján, hogy a volt hallgatók közül hányan töltenek be vezető pozíciót a világ kétezer legnagyobb cégénél.
A listát az amerikai egyetemek uralják: a húsz első hely közül tizenötöt az egyesült államokbeli intézmények szereztek meg. Az azonban meglepetést okozhatott a brit rektoroknak, hogy a húsz legjobb egyetem közül mindössze kettő brit - az Oxford és a Cambridge -, a teljes, 100-as listában pedig mindössze hét.
Magyar egyetemek a top 200-ban?
A legújabb felsőoktatási stratégia szerint 2020-ra a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé kell kerülnie a "nemzeti tudományegyetemeknek", többek között az ELTE-nek, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemnek.
Több képzés már most is szerepel a tematikus világrangsorokban: a QS 200-as listájára felkerült például a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem nyelvtudományi képzése, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem matematikai, informatikai és építőmérnöki képzése is. Az összesített világrangsorokban a 300-400. helyig jutottak a magyar egyetemek. A részleteket itt olvashatjátok.