Végre vége a vizsgaidőszaknak, ezért lazításképpen moziba mennétek? Mutatjuk, milyen filmek kerültek az észak-amerikai kasszasikerlistára. #campuslife
eduline/mti
M. Night Shyamalan Széttörve című filmje immár második héten vezeti az észak-amerikai kasszasikerlistát, a hétvégén 26,3 millió dollár (7,44 milliárd forint) értékben váltottak jegyet a pszichothrillere. A James McAvoy főszereplésével forgatott film kevesebb mint tízmillió dollárból készült.
A kasszasikerlista második helyére az Egy kutya négy élet című film került, amelynek forgalmazást pénteken kezdték meg Észak-Amerikában. A Lasse Hallstöm rendezésében készült film premierjét a múlt hét végén elhalasztották az állatvédők tiltakozása miatt.
A produkció az A Dog's Purpose című 2010-ben megjelent regény nyomán készült, a forgatókönyvét Audrey Wells írta. A vígjáték a küldetését kereső Bailey kutya életét követi nyomon születésétől haláláig, és azon túl is, reinkarnációiban. A főbb szerepeket Britt Robertson, Dennis Quaid, K. J. Apa, Josh Gad, Peggy Lipton, és Juliet Rylance alakítja.
A PETA nemzetközi állatvédő szervezet a film bojkottjára szólított fel, miután a TMZ celebportál olyan videót tett közzé, amelyen az látható, hogy a filmben szereplő németjuhász kutyát a stúdióban beleerőltetik egy medence vizébe. A film készítői, szereplői azóta sorra cáfolták, hogy nem bántak volna etikusan a kutyákkal, gyártója, az Amblin Entertainment és a Universal pedig arról beszélt, hogy a TMZ-hez került felvételt megszerkesztették.
A stúdiók arra számítottak, hogy a film valahol 24 millió dollár körüli bevétellel nyit, a becslések szerint azonban csak 18,4 millió dollárt forgalmazott vasárnapig.
A box-office lista harmadik helyére A számolás joga című film került 15 millió dollár bevétellel.
A negyedik az észak-amerikai mozikban pénteken bemutatott Kaptár 6 című film 13,9 millió dolláros bevétellel, az ötödik a Kaliforniai álom 12,1 millió dollárral. A Golden Globe-díjas musical bemutatása óta már 106,5 millió dollár jegybevételre tett szert Észak-Amerikában és 117,1 millióra a külföldi piacokon.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
