Milliók nézték meg ezt a rajzfilmet, tarol a mozikban
Egy-egy jó filmmel lazítanátok a ZH-időszakban? Mutatjuk, melyek voltak a legnézettebb filmek az észak-amerikai mozikban.
eduline/mti
A Pixar stúdió egészestés animációs filmje, a Coco vonzotta a legtöbb nézőt az észak-amerikai mozikba a hétvégén. A mexikói halottak napján, a holtak varázslatos világában játszódó történetre forgalmazásának első hétvégéjén 49 millió dollár értékben váltottak jegyet az egyesült államokbeli és a kanadai mozikban.
Az újabb Warner Bros. képregényfilm, Az Igazság Ligája, amely már az előző héten kiábrándítóan indított, a második helyre szorult vissza 40,7 millió dollárra becsült bevételével. A Zack Snyder rendezte, 250 millió dollárból forgatott szuperhősfilm két hét alatt 171,5 millió dollárt hozott, ami ugyancsak elmarad a várakozásoktól.
Az igazi csoda című, 20 millió dollárból forgatott családi film Julia Robertsszel, Owen Wilsonnal és Jacob Tremblayvel, amely viszont szép sikerrel indított a 27,1 millió dolláros nyitóhétvégi bevétellel, a hétvége harmadik helyezettje lett a kasszasikerlistán további 22,3 millió dollárral.
A Chris Hemsworthszel forgatott Thor: Ragnarök végzett a negyedik helyen 16,8 millió dolláros bevétellel, és 13,25 millió dolláros jegyeladással bejutott még az első öt közé a Megjött apuci 2, amely a téli ünnepekre készült Will Ferrell, Mark Wahlberg, Mel Gibson és John Lithgow sztárszereposztással.
Több száz forintot is spórolhattok, ha jó napot választotok ki a mozizásra. Összegyűjtöttük, hogy hol mennyiért nézhettek filmeket Pesten és a vidéki városok mozijaiban. A budapesti Cinema City mozikban, tehát Allee-ban, az Arénában, a Camponában, a Duna Plazában, a MOM Parkban, a Westendben egységesek a jegyárak, diákkedvezménnyel 1320 forintért nézhettek meg 2D-s filmeket, a 3D előadásokra 1730 forintért ülhettek be, az IMAX 3D-s filmjei pedig 1740 forintba kerülnek szemüveg nélkül.
Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.