Hiányolja a bölcsészet- és társadalomtudományi területet érintő terveket az új felsőoktatási koncepcióból a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság. A szervezet minden szakon bevezetné a kötelező emelt szintű érettségit.
Túlságosan a műszaki és a természettudományos koncentrál az új felsőoktatási koncepció a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) szerint, amely hiányolja a bölcsészet- és társadalomtudományi területeket érintő terveket a stratégiából, "még ha későbbi fázisban kerülnek is előtérbe". A MAB szerint már 2017-től, minden szakon kötelezőnek kellene lennie az emelt szintű érettséginek - a dokumentum ezt csak 2020-tól, és csak bizonyos képzéseken vezetné be.
A Fokozatváltás a felsőoktatásban című koncepciót október 21-én kapta meg a Felsőoktatási Kerekasztal, és decemberben kerülhet a kormány elé. A következő 15 év terveit részletező dokumentum alapján 15 százalékkal szűkítenék a szakok számát, és felvételi követelménnyé válhat a középfokú nyelvtudás: a részleteket itt olvashatjátok, az orvosi és egészségtudományi képzések átalakításáról itt, a gazdasági szakokéról pedig itt írtunk. A felvételi rendszer átalakításáról itt olvashattok, arról pedig, hogy könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat, itt találjátok cikkünket.
A MAB szerint több ellentmondás is van a anyagban: a hallgatói hozzáférés és a regionális kínálat növelése például nem fér össze a képzési kínálat csökkentésével.
A felsőoktatási intézményeket négy típusba osztaná a koncepció: a tudományegyetemek és egyetemek feladata elsősorban a kutatás, a tudásteremtés lenne, a főiskoláké (alkalmazott tudományok egyetemei) és a közösségi főiskoláké pedig a gazdasági-társadalmi igények kielégítése. A MAB nem ért egyet azzal, hogy a közösségi főiskolák más intézmények új képzési helyszínei lennének, saját oktatók és infrastruktúra nélkül, ahelyett, hogy már meglévő intézményekből, profiltisztítás és specializáció révén, önállóan alakulnának ki.
Ez a MAB szerint "lényegében a korábban megszüntetett, magyarországi székhelyen kívüli képzések lehetőségének visszaállítása lenne", amellyel nem ért egyet, az "intercity professzorok, utazó oktatók" számának növekedését pedig aggasztónak tartja. "Nem értünk egyet azzal a célkitűzéssel, hogy a felsőoktatási intézmények egymás infrastruktúráját használva közös képzéseket indítsanak, melyeknek a minőségi feltételei az intézményben, a képzés helyszínén nem állnak rendelkezésre" - írják. A szervezet szerint nincs szükség a tudományegyetemi kategóriára sem, mivel minden egyetem egyik alapvető feladata a kutatás, "a tudomány alkotó művelése".
A MAB jó iránynak tartja a duális képzés bevezetését, amelynek lényege, hogy a hallgató az elméleti oktatást az egyetemen, főiskolán, a gyakorlatit viszont egy vállalatnál kapja - a piaci szereplőket a tananyagfejlesztésbe és a képzés finanszírozásába is bevonnák. A MAB szerint ugyanakkor ennek olyan területeken kell megvalósulnia, amelyeken ezt a vállalatok is igénylik, ahhoz pedig, hogy az ipari szakemberek is oktathassanak az egyetemeken, főiskolákon, át kell tekinteni az ehhez szükséges minősítési követelményeket, akkreditációs elvárásokat.
A koncepcióban szereplő néhány célkitűzés a szervezet szerint elszakad a valóságtól - például az, hogy a kreditek tíz százalékának megfelelő kurzust idegen nyelven is meg kellene hirdetniük az egyetemeknek és főiskoláknak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
