Rossz hír a huszonéveseknek (is): szinte lehetetlen saját lakást venni

Rossz hír a fiataloknak: CSOK ide, béremelés oda, az elszálló ingatlanárak miatt kinyílt az olló, emberi léptékkel nézve a végtelenségig nyúlik az első saját lakás megszerzéséhez szükséges idő.

  • Eduline
Fazekas István

A hvg.hu azt írja, a 2008-as válság után még némileg javult a lakásvásárlásban bízók helyzete, az elmúlt három évben azonban teljesen kilátástalanná vált. Hiába emelkednek a keresetek, sokkal több ideig kell már spórolnia annak, aki egy fővárosi lakást szeretne megvenni.

A Budapesten dolgozók a magasabb átlagkeresetüknek köszönhetően kicsit kedvezőbb helyzetben vannak, de a bérek emelkedése a fővárosban sem meredekebb az országosnál, vagyis az olló számukra is ugyanúgy nyílik.

A lakásra spórolók tehát azt veszik észre, hogy hiába tesznek félre szorgosan havonta egy bizonyos összeget, a hőn áhított lakástól időben egyre távolabb kerülnek.

A saját lakásról álmodó fiatalok jelentős része albérletben lakik, ennek költsége pedig felemészti a félretehető pénz jelentős részét. 2008 után még javult a helyzet, de 2014-től a megugró albérletárak a nettó fizetések sokkal jelentősebb részét zabálják fel, mint korábban. Tehát nem csak egyre távolabb került a kinézett lakás, de manapság még spórolni is sokkal nehezebb rá annak, aki albérletet fizet. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Így trükközhettek egyetemistaként, ha több ezer forintot szeretnétek spórolni

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.