Rossz hír a huszonéveseknek (is): szinte lehetetlen saját lakást venni

Rossz hír a fiataloknak: CSOK ide, béremelés oda, az elszálló ingatlanárak miatt kinyílt az olló, emberi léptékkel nézve a végtelenségig nyúlik az első saját lakás megszerzéséhez szükséges idő.

  • Eduline
Fazekas István

A hvg.hu azt írja, a 2008-as válság után még némileg javult a lakásvásárlásban bízók helyzete, az elmúlt három évben azonban teljesen kilátástalanná vált. Hiába emelkednek a keresetek, sokkal több ideig kell már spórolnia annak, aki egy fővárosi lakást szeretne megvenni.

A Budapesten dolgozók a magasabb átlagkeresetüknek köszönhetően kicsit kedvezőbb helyzetben vannak, de a bérek emelkedése a fővárosban sem meredekebb az országosnál, vagyis az olló számukra is ugyanúgy nyílik.

A lakásra spórolók tehát azt veszik észre, hogy hiába tesznek félre szorgosan havonta egy bizonyos összeget, a hőn áhított lakástól időben egyre távolabb kerülnek.

A saját lakásról álmodó fiatalok jelentős része albérletben lakik, ennek költsége pedig felemészti a félretehető pénz jelentős részét. 2008 után még javult a helyzet, de 2014-től a megugró albérletárak a nettó fizetések sokkal jelentősebb részét zabálják fel, mint korábban. Tehát nem csak egyre távolabb került a kinézett lakás, de manapság még spórolni is sokkal nehezebb rá annak, aki albérletet fizet. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Így trükközhettek egyetemistaként, ha több ezer forintot szeretnétek spórolni

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.