A szexuális erőszak egyetemista áldozatait segíti a volt eBay-vezér

Az egyetemeken előforduló szexuális visszaélések jelentését megkönnyítő weboldal is egyike azon hat kezdeményezésnek, amely idén együttesen 7,5 millió dollár (1,9 milliárd forint) támogatást kap az amerikai eBay vállalat egykori elnöke, Jeff Skoll milliárdos alapítványától.

  • MTI
Pixabay

A Skoll Alapítvány minden évben 1,25 millió dollárral támogatja néhány olyan kezdeményezés működését, amely hatékony és innovatív megoldásokkal szolgál a világ társadalmi és környezeti problémáira. A 2005 óta eltelt tizenhárom évben több mint száz szervezet kapott anyagi támogatást az alapítványtól.

Az idei kiválasztottak között van a 2015-ben elindított Callisto nevű weboldal, amelyen az Egyesült Államok 13 egyetemének diákjai tudják jelenteni a velük vagy környezetükben előfordult szexuális visszaéléseket akkor is, ha például a kellemetlen következményektől tartva nem merik jelenti az esetet a hatóságoknak.

Az Amerikai Egyetemek Egyesülete szerint az Egyesült Államok egyetemein minden ötödik nő áldozatává válik a szexuális visszaélés valamilyen formájának. Az intézményekben végzett felmérések szerint azonban az esetek mindössze 5 százalékát jelentik.

A Skoll Alapítvány által támogatott hat kezdeményezés között van továbbá a myAgro nevű vállalkozás, amely a fejlődő országok kisgazdálkodóinak segít a szegénységből való kilábalásban, valamint a Global Health Corps, amely az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés kiszélesítésén dolgozik.

Évente több mint száz szexuális erőszakot jelentenek az ausztrál egyetemeken

Az elmúlt öt évben több mint 500 zaklatásról és nemi erőszakot jelentettek be, azonban a tettesek többsége elkerülte a felelősségre vonást. Az ausztrál emberi jogi bizottságnak benyújtott jelentésében az End Rape on Campus Australia (EROC) jogvédő csoport által vizsgált esetekben mindössze hat erőszakoskodót zártak ki az érintett oktatási intézményekből.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.