Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Pixabay
Az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport a fizika és a biológia határterületén fekvő izgalmas kutatásokkal, komplex természeti jelenségek statisztikus fizikai leírásával foglalkozik. A kutatócsoport hatókörébe tartoznak hálózatelméleti kutatások, csoportos mozgással, döntéshozatallal és intelligenciával kapcsolatos kutatások és csoportos robotikai kutatások is - mondta Vásárhelyi Gábor, a drónos kutatások irányítója. A csoport hét tagból áll, Vásárhelyi Gáboron kívül Derényi Imre (vezető), Vicsek Tamás, Pollner Péter, Somorjai Gergő, Vásárhelyi Gábor, Nagy Máté, Palla Gergely alkotják a kutatócsoportot.
Mi a lényege az újfajta drónvezérléses fejlesztésüknek?
A drónrajunk megalkotása során megpróbáltuk a modern technológiai lehetőségeket összepárosítani mindazzal a tudással, amit az évtizedek során az élőlények csoportos mozgásáról megtanultunk. Élőlények legkülönfélébb csoportjanak (pl. madarak, emlősök, rovarok, vagy akár baktériumok, sejtek) mozgása nagyon hasonló statisztikus fizikai modellek segítségével írható le. A drónraj vezérlését is ugyanezek az alapelvek biztosítják: elosztott működés, a környezet és a szomszédsági viszonyok önálló érzékelése, szomszédokkal való lokális kölcsönhatások, önszerveződés.
Miért hasznos, hogy a drónok képesek csoportosan együttműködni?
A robotika világszerte az autonómia irányába halad - ettől sokan kifejezetten félnek, mások üdvözítő segítséget látnak benne az emberiség számára. Az önvezető autókhoz hasonlóan az önvezető drónok abban tudnak segíteni nekünk, hogy terhet vesznek le a vállunkról, helyettünk végeznek el dolgokat hatékonyabban, pontosabban (pl. megfigyelés, felmérés, vagy drónok esetében akár beavatkozás), illetve az általunk elvégezhető dolgok körét magasabb szintre emelik, segítségünkkel komplexebb feladatokat hajthatunk végre, mint azelőtt. Konkrét időben közeli alkalmazási területei lehetnek a dróncsapatoknak a csoportos megfigyelés, területfelmérés pl. természetvédelemben, mezőgazdaságban, iparban, vagy az automatizált logisztika, csomag- vagy emberszállítás.
Mik a további terveik?
A drónos kutatásokban eddig drónjaink leginkább egyenrangú felekként vettek részt. Jelenleg izgalmas kihívást jelent olyan drónrajok megalkotása, amikben az egyedek vagy hardware-esen, vagy szoftveresen különböző szerepeket töltenek be, esetleg az élőlényekhez hasonlóan hierarchikusan szerveződnek. Emellett igyekszünk a csoportos mozgásos modelljeinket magasabb szintű, csoportos drónos méréstechnikai irányokban is felhasználni.
Hogyan tudnak az egyetem hallgatói bekapcsolódni a munkálatokba?
Jó képességű, elhivatott hallgatókat mindig örömmel fogadunk és igyekszünk mindenkinek a saját érdeklődési köréhez és képességeihez igazodó feladatot adni a kutatócsoport sokszínű kutatási spektrumában. A hallgatók bevonásának többféle szintjére is nyitottak vagyunk, természetesen annak örülünk a legjobban, ha minél hosszabb távú (legalább TDK, méginkább diploma, vagy akár később doktori disszertáció) együttműködésre számíthatunk, mivel az általunk vizsgált összetett rendszerekben csak kitartó és elmélyült kutatómunkával lehetséges érdemi, nemzetközileg és elismerésre okot adó eredményt elérni.
Világsiker: csoportos drónvezérlést fejlesztettek az ELTE-s kutatók
Madár- és halrajok viselkedését vették alapul az ELTE-s kutatók a drónok csoportos viselkedésének kidolgozásához. A magyar fejlesztésű csoportos drónvezérlésről számos rangos külföldi lap is beszámolt. Újfajta csoportos drónvezérlést alkottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói - írja az Index, hozzátéve: a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repülésének kidolgozásához biológiai motivációjú algoritmusokat használtak és az evolúció elvét is beépítették.
