Néhány hete az Eduline is beszámolt az ELTE kutatóinak legújabb sikeréről, az újfajta csoportos drónvezérlésről, ami szép utat tett már meg a nemzetközi sajtóban, többek között a Science Robotics címlapján is megjelent. Most Vásárhelyi Gábor a ELTE Biológiai Fizika Tanszékén működő robotikai labor vezetője mesélt az Eduline-nak kutatásukról.
Az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport a fizika és a biológia határterületén fekvő izgalmas kutatásokkal, komplex természeti jelenségek statisztikus fizikai leírásával foglalkozik. A kutatócsoport hatókörébe tartoznak hálózatelméleti kutatások, csoportos mozgással, döntéshozatallal és intelligenciával kapcsolatos kutatások és csoportos robotikai kutatások is - mondta Vásárhelyi Gábor, a drónos kutatások irányítója. A csoport hét tagból áll, Vásárhelyi Gáboron kívül Derényi Imre (vezető), Vicsek Tamás, Pollner Péter, Somorjai Gergő, Vásárhelyi Gábor, Nagy Máté, Palla Gergely alkotják a kutatócsoportot.
Mi a lényege az újfajta drónvezérléses fejlesztésüknek?
A drónrajunk megalkotása során megpróbáltuk a modern technológiai lehetőségeket összepárosítani mindazzal a tudással, amit az évtizedek során az élőlények csoportos mozgásáról megtanultunk. Élőlények legkülönfélébb csoportjanak (pl. madarak, emlősök, rovarok, vagy akár baktériumok, sejtek) mozgása nagyon hasonló statisztikus fizikai modellek segítségével írható le. A drónraj vezérlését is ugyanezek az alapelvek biztosítják: elosztott működés, a környezet és a szomszédsági viszonyok önálló érzékelése, szomszédokkal való lokális kölcsönhatások, önszerveződés.
Miért hasznos, hogy a drónok képesek csoportosan együttműködni?
A robotika világszerte az autonómia irányába halad - ettől sokan kifejezetten félnek, mások üdvözítő segítséget látnak benne az emberiség számára. Az önvezető autókhoz hasonlóan az önvezető drónok abban tudnak segíteni nekünk, hogy terhet vesznek le a vállunkról, helyettünk végeznek el dolgokat hatékonyabban, pontosabban (pl. megfigyelés, felmérés, vagy drónok esetében akár beavatkozás), illetve az általunk elvégezhető dolgok körét magasabb szintre emelik, segítségünkkel komplexebb feladatokat hajthatunk végre, mint azelőtt. Konkrét időben közeli alkalmazási területei lehetnek a dróncsapatoknak a csoportos megfigyelés, területfelmérés pl. természetvédelemben, mezőgazdaságban, iparban, vagy az automatizált logisztika, csomag- vagy emberszállítás.
Mik a további terveik?
A drónos kutatásokban eddig drónjaink leginkább egyenrangú felekként vettek részt. Jelenleg izgalmas kihívást jelent olyan drónrajok megalkotása, amikben az egyedek vagy hardware-esen, vagy szoftveresen különböző szerepeket töltenek be, esetleg az élőlényekhez hasonlóan hierarchikusan szerveződnek. Emellett igyekszünk a csoportos mozgásos modelljeinket magasabb szintű, csoportos drónos méréstechnikai irányokban is felhasználni.
Hogyan tudnak az egyetem hallgatói bekapcsolódni a munkálatokba?
Jó képességű, elhivatott hallgatókat mindig örömmel fogadunk és igyekszünk mindenkinek a saját érdeklődési köréhez és képességeihez igazodó feladatot adni a kutatócsoport sokszínű kutatási spektrumában. A hallgatók bevonásának többféle szintjére is nyitottak vagyunk, természetesen annak örülünk a legjobban, ha minél hosszabb távú (legalább TDK, méginkább diploma, vagy akár később doktori disszertáció) együttműködésre számíthatunk, mivel az általunk vizsgált összetett rendszerekben csak kitartó és elmélyült kutatómunkával lehetséges érdemi, nemzetközileg és elismerésre okot adó eredményt elérni.
Világsiker: csoportos drónvezérlést fejlesztettek az ELTE-s kutatók
Madár- és halrajok viselkedését vették alapul az ELTE-s kutatók a drónok csoportos viselkedésének kidolgozásához. A magyar fejlesztésű csoportos drónvezérlésről számos rangos külföldi lap is beszámolt. Újfajta csoportos drónvezérlést alkottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói - írja az Index, hozzátéve: a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repülésének kidolgozásához biológiai motivációjú algoritmusokat használtak és az evolúció elvét is beépítették.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
