Csoportos megfigyelés, csomag- vagy emberszállítás: az önvezető drónok segítenek
Néhány hete az Eduline is beszámolt az ELTE kutatóinak legújabb sikeréről, az újfajta csoportos drónvezérlésről, ami szép utat tett már meg a nemzetközi sajtóban, többek között a Science Robotics címlapján is megjelent. Most Vásárhelyi Gábor a ELTE Biológiai Fizika Tanszékén működő robotikai labor vezetője mesélt az Eduline-nak kutatásukról.
Eduline
Pixabay
Az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport a fizika és a biológia határterületén fekvő izgalmas kutatásokkal, komplex természeti jelenségek statisztikus fizikai leírásával foglalkozik. A kutatócsoport hatókörébe tartoznak hálózatelméleti kutatások, csoportos mozgással, döntéshozatallal és intelligenciával kapcsolatos kutatások és csoportos robotikai kutatások is - mondta Vásárhelyi Gábor, a drónos kutatások irányítója. A csoport hét tagból áll, Vásárhelyi Gáboron kívül Derényi Imre (vezető), Vicsek Tamás, Pollner Péter, Somorjai Gergő, Vásárhelyi Gábor, Nagy Máté, Palla Gergely alkotják a kutatócsoportot.
Mi a lényege az újfajta drónvezérléses fejlesztésüknek?
A drónrajunk megalkotása során megpróbáltuk a modern technológiai lehetőségeket összepárosítani mindazzal a tudással, amit az évtizedek során az élőlények csoportos mozgásáról megtanultunk. Élőlények legkülönfélébb csoportjanak (pl. madarak, emlősök, rovarok, vagy akár baktériumok, sejtek) mozgása nagyon hasonló statisztikus fizikai modellek segítségével írható le. A drónraj vezérlését is ugyanezek az alapelvek biztosítják: elosztott működés, a környezet és a szomszédsági viszonyok önálló érzékelése, szomszédokkal való lokális kölcsönhatások, önszerveződés.
Miért hasznos, hogy a drónok képesek csoportosan együttműködni?
A robotika világszerte az autonómia irányába halad - ettől sokan kifejezetten félnek, mások üdvözítő segítséget látnak benne az emberiség számára. Az önvezető autókhoz hasonlóan az önvezető drónok abban tudnak segíteni nekünk, hogy terhet vesznek le a vállunkról, helyettünk végeznek el dolgokat hatékonyabban, pontosabban (pl. megfigyelés, felmérés, vagy drónok esetében akár beavatkozás), illetve az általunk elvégezhető dolgok körét magasabb szintre emelik, segítségünkkel komplexebb feladatokat hajthatunk végre, mint azelőtt. Konkrét időben közeli alkalmazási területei lehetnek a dróncsapatoknak a csoportos megfigyelés, területfelmérés pl. természetvédelemben, mezőgazdaságban, iparban, vagy az automatizált logisztika, csomag- vagy emberszállítás.
Mik a további terveik?
A drónos kutatásokban eddig drónjaink leginkább egyenrangú felekként vettek részt. Jelenleg izgalmas kihívást jelent olyan drónrajok megalkotása, amikben az egyedek vagy hardware-esen, vagy szoftveresen különböző szerepeket töltenek be, esetleg az élőlényekhez hasonlóan hierarchikusan szerveződnek. Emellett igyekszünk a csoportos mozgásos modelljeinket magasabb szintű, csoportos drónos méréstechnikai irányokban is felhasználni.
Hogyan tudnak az egyetem hallgatói bekapcsolódni a munkálatokba?
Jó képességű, elhivatott hallgatókat mindig örömmel fogadunk és igyekszünk mindenkinek a saját érdeklődési köréhez és képességeihez igazodó feladatot adni a kutatócsoport sokszínű kutatási spektrumában. A hallgatók bevonásának többféle szintjére is nyitottak vagyunk, természetesen annak örülünk a legjobban, ha minél hosszabb távú (legalább TDK, méginkább diploma, vagy akár később doktori disszertáció) együttműködésre számíthatunk, mivel az általunk vizsgált összetett rendszerekben csak kitartó és elmélyült kutatómunkával lehetséges érdemi, nemzetközileg és elismerésre okot adó eredményt elérni.
Madár- és halrajok viselkedését vették alapul az ELTE-s kutatók a drónok csoportos viselkedésének kidolgozásához. A magyar fejlesztésű csoportos drónvezérlésről számos rangos külföldi lap is beszámolt. Újfajta csoportos drónvezérlést alkottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói - írja az Index, hozzátéve: a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repülésének kidolgozásához biológiai motivációjú algoritmusokat használtak és az evolúció elvét is beépítették.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
