Mekkora összeggel kell számolnotok, ha valamelyik brit egyetemen szeretnétek továbbtanulni? Nagy különbségek lehetnek aszerint, hogy Londonban vagy máshol Angliában van az egyetem - London akár 20 százalékos felárat jelenthet, a másik véglet egy pici város. Kiadások - a tandíjon túl.
Az első évben az egyetemek általában garantálják a kollégiumi elhelyezést, épp a könnyebb kezdés érdekében. A kollégiumért is fizetni kell, átlag 80-100 fontot hetente, függ a mérettől és az extra szolgáltatásoktól is. Reggelivel és vacsorával átlagosan +30 fonttal kell számolni hetente – írja az Index, hozzátéve: ha a diák nem a kollégiumban eszik, átlag heti 40-50 fontos kiadással kell számolnia.
Az egyéb kiadásokra – telefon, mosoda, szórakozás – 50-150 fontot kell szánni. A közlekedésben is nagy különbségek lehetnek - ha valaki a campuson lakik, nem kell közlekedésre költenie. Londonban akár 150 font is lehet a havi közlekedés költsége, ha nem a belvárosban, hanem távolabb lakik valaki.
Van olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készül
A végzősök több mint harmada külföldi egyetemen tanulna tovább - ezzel szembesültek a tanárok több vezető budapesti és vidéki gimnáziumban, a legtehetségesebb diákok közül sokan már a világ legjobb felsőoktatási intézményeiben, például Oxfordban vagy Cambridge-ben kezdik a következő tanévet.
Az éves megélhetési költség így 6000-10000 font/év (2-3,5 millió forint; Londonban a legdrágább), míg ha valaki időben foglal repülőjegyet, 50-55 fontért hazarepülhet.
Az Index azt írja, néhány egyetemnél lehet igényelni megélhetési támogatást, ennek összege átlagosan 1000 font/év. Egyetem mellett lehet dolgozni is, a minimálbér 20 év alattiaknak 5,30 font/óra, 21 év felettieknek 6,70 font/óra. Szakfüggő, hogy ki mennyit tud bevállalni, a társadalomtudományi szakokon viszonylag rugalmas a beosztás, de egy mérnöknek már nem annyira. Heti 8-10 óra átlagban minden diáknak elfér az életében a tanulás mellett.
Brit egyetemen tanulnátok jövő szeptembertől? Ezt kell tudnotok a feltételekről
Két éve az EU-tagságról szóló népszavazáson a kilépés mellett döntöttek a brit szavazók, ennek értelmében 2019 márciusában lépnek ki a britek az Európai Unióból. De mi vár azokra a magyar diákokra, akik az Egyesült Királyságban tanulnának tovább? Mi történt a szavazás után?
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
