Mennyibe kerül havonta, ha valamelyik brit egyetemen tanultok?

Mekkora összeggel kell számolnotok, ha valamelyik brit egyetemen szeretnétek továbbtanulni? Nagy különbségek lehetnek aszerint, hogy Londonban vagy máshol Angliában van az egyetem - London akár 20 százalékos felárat jelenthet, a másik véglet egy pici város. Kiadások - a tandíjon túl.

  • Eduline
Shutterstock

Az első évben az egyetemek általában garantálják a kollégiumi elhelyezést, épp a könnyebb kezdés érdekében. A kollégiumért is fizetni kell, átlag 80-100 fontot hetente, függ a mérettől és az extra szolgáltatásoktól is. Reggelivel és vacsorával átlagosan +30 fonttal kell számolni hetente – írja az Index, hozzátéve: ha a diák nem a kollégiumban eszik, átlag heti 40-50 fontos kiadással kell számolnia.

Az egyéb kiadásokra – telefon, mosoda, szórakozás – 50-150 fontot kell szánni. A közlekedésben is nagy különbségek lehetnek - ha valaki a campuson lakik, nem kell közlekedésre költenie. Londonban akár 150 font is lehet a havi közlekedés költsége, ha nem a belvárosban, hanem távolabb lakik valaki.

Van olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készül

A végzősök több mint harmada külföldi egyetemen tanulna tovább - ezzel szembesültek a tanárok több vezető budapesti és vidéki gimnáziumban, a legtehetségesebb diákok közül sokan már a világ legjobb felsőoktatási intézményeiben, például Oxfordban vagy Cambridge-ben kezdik a következő tanévet.

Az éves megélhetési költség így 6000-10000 font/év (2-3,5 millió forint; Londonban a legdrágább), míg ha valaki időben foglal repülőjegyet, 50-55 fontért hazarepülhet.

Az Index azt írja, néhány egyetemnél lehet igényelni megélhetési támogatást, ennek összege átlagosan 1000 font/év. Egyetem mellett lehet dolgozni is, a minimálbér 20 év alattiaknak 5,30 font/óra, 21 év felettieknek 6,70 font/óra. Szakfüggő, hogy ki mennyit tud bevállalni, a társadalomtudományi szakokon viszonylag rugalmas a beosztás, de egy mérnöknek már nem annyira. Heti 8-10 óra átlagban minden diáknak elfér az életében a tanulás mellett.

Brit egyetemen tanulnátok jövő szeptembertől? Ezt kell tudnotok a feltételekről

Két éve az EU-tagságról szóló népszavazáson a kilépés mellett döntöttek a brit szavazók, ennek értelmében 2019 márciusában lépnek ki a britek az Európai Unióból. De mi vár azokra a magyar diákokra, akik az Egyesült Királyságban tanulnának tovább? Mi történt a szavazás után?

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.