Hány államilag támogatott félévet kaphattok?

Hány félévig tanulhattok ingyen egyetemen vagy főiskolán? A doktori képzés vagy az OKJ-s tanfolyam is számít? Mi történik, ha nem szerzitek meg a tanmenetben előírt idő alatt a diplomát? Itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Ha állami ösztöndíjas helyre kerültök be, 12 félévig tanulhattok ingyen a felsőoktatásban, alap-, osztatlan- és mesterképzésben, illetve felsőoktatási szakképzésben. Ha az adott szak képzési ideje 10 félévnél hosszabb, akkor természetesen több szemeszterrel gazdálkodhattok: a 12 féléves orvosi képzést például 14 félév alatt kell elvégeznetek. A doktori képzést külön kezelik, további hat féléven keresztül fizeti a tanulmányaitokat az állam. Mi vár az egyetemistákra 2013-ban? A legfontosabb változásokat itt találjátok.

Felsőoktatási matekozás

A támogatási időbe minden félév beleszámít, amelyre aktív hallgatóként regisztráltatok, akkor is, ha egyetlen kreditet sem szereztek. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha betegség, baleset vagy szülés miatt nem tudjátok befejezni a félévet.

Alapszabály, hogy egy adott szakon a támogatott félévek száma maximum kettővel lehet több, mint a tantervben meghatározott képzési idő, tehát egy hat féléves alapképzésben maximum nyolc félévig tanulhattok ingyen.

Párhuzamos képzés - duplán számít

Már tanultok valamelyik egyetemen vagy főiskolán, de egy másik képzést is szeretnétek elkezdeni? Ennek jogi akadálya nincs - csak arra kell odafigyelnetek, hogy a párhuzamos félévekért két szemesztert vonnak le az államilag támogatott keretetekből. Egy példa: ha az érettségi után beiratkoztok történelem, egy évvel később pedig nemzetközi tanulmányok alapszakra, és mindkettőn állami ösztöndíjas helyet szereztek, a második egyetemi évetektől kezdődően minden szemeszterben két félévvel fogy majd a támogatási időtök.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.