Hány államilag támogatott félévet kaphattok?

Hány félévig tanulhattok ingyen egyetemen vagy főiskolán? A doktori képzés vagy az OKJ-s tanfolyam is számít? Mi történik, ha nem szerzitek meg a tanmenetben előírt idő alatt a diplomát? Itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Ha állami ösztöndíjas helyre kerültök be, 12 félévig tanulhattok ingyen a felsőoktatásban, alap-, osztatlan- és mesterképzésben, illetve felsőoktatási szakképzésben. Ha az adott szak képzési ideje 10 félévnél hosszabb, akkor természetesen több szemeszterrel gazdálkodhattok: a 12 féléves orvosi képzést például 14 félév alatt kell elvégeznetek. A doktori képzést külön kezelik, további hat féléven keresztül fizeti a tanulmányaitokat az állam. Mi vár az egyetemistákra 2013-ban? A legfontosabb változásokat itt találjátok.

Felsőoktatási matekozás

A támogatási időbe minden félév beleszámít, amelyre aktív hallgatóként regisztráltatok, akkor is, ha egyetlen kreditet sem szereztek. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha betegség, baleset vagy szülés miatt nem tudjátok befejezni a félévet.

Alapszabály, hogy egy adott szakon a támogatott félévek száma maximum kettővel lehet több, mint a tantervben meghatározott képzési idő, tehát egy hat féléves alapképzésben maximum nyolc félévig tanulhattok ingyen.

Párhuzamos képzés - duplán számít

Már tanultok valamelyik egyetemen vagy főiskolán, de egy másik képzést is szeretnétek elkezdeni? Ennek jogi akadálya nincs - csak arra kell odafigyelnetek, hogy a párhuzamos félévekért két szemesztert vonnak le az államilag támogatott keretetekből. Egy példa: ha az érettségi után beiratkoztok történelem, egy évvel később pedig nemzetközi tanulmányok alapszakra, és mindkettőn állami ösztöndíjas helyet szereztek, a második egyetemi évetektől kezdődően minden szemeszterben két félévvel fogy majd a támogatási időtök.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.