Hány félévig tanulhattok ingyen egyetemen vagy főiskolán? A doktori képzés vagy az OKJ-s tanfolyam is számít? Mi történik, ha nem szerzitek meg a tanmenetben előírt idő alatt a diplomát? Itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
Ha állami ösztöndíjas helyre kerültök be, 12 félévig tanulhattok ingyen a felsőoktatásban, alap-, osztatlan- és mesterképzésben, illetve felsőoktatási szakképzésben. Ha az adott szak képzési ideje 10 félévnél hosszabb, akkor természetesen több szemeszterrel gazdálkodhattok: a 12 féléves orvosi képzést például 14 félév alatt kell elvégeznetek. A doktori képzést külön kezelik, további hat féléven keresztül fizeti a tanulmányaitokat az állam. Mi vár az egyetemistákra 2013-ban? A legfontosabb változásokat itt találjátok.
Felsőoktatási matekozás
A támogatási időbe minden félév beleszámít, amelyre aktív hallgatóként regisztráltatok, akkor is, ha egyetlen kreditet sem szereztek. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha betegség, baleset vagy szülés miatt nem tudjátok befejezni a félévet.
Alapszabály, hogy egy adott szakon a támogatott félévek száma maximum kettővel lehet több, mint a tantervben meghatározott képzési idő, tehát egy hat féléves alapképzésben maximum nyolc félévig tanulhattok ingyen.
Párhuzamos képzés - duplán számít
Már tanultok valamelyik egyetemen vagy főiskolán, de egy másik képzést is szeretnétek elkezdeni? Ennek jogi akadálya nincs - csak arra kell odafigyelnetek, hogy a párhuzamos félévekért két szemesztert vonnak le az államilag támogatott keretetekből. Egy példa: ha az érettségi után beiratkoztok történelem, egy évvel később pedig nemzetközi tanulmányok alapszakra, és mindkettőn állami ösztöndíjas helyet szereztek, a második egyetemi évetektől kezdődően minden szemeszterben két félévvel fogy majd a támogatási időtök.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
