Ingyen szeretnétek egyetemi-főiskolai diplomát szerezni? Ezeket a feltételeket kell teljesítenetek

Fontos, hogy tudjátok, mit kell vállalnotok, ha állami ösztöndíjas képzésre jelentkeztek a 2018-as keresztféléves felvételin.

  • Eduline
pixabay

A magyar állami ösztöndíjas hallgató köteles:

  • az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani
  • visszafizetni az igénybe vett magyar állami ösztöndíj összegének 50%-át, ha nem szerez oklevelét a fent leírt határidőn belül,
  • visszafizetni az igénybe vett magyar állami ösztöndíj teljes összegének a hazai munkaviszonyban eltöltött napok számának arányában csökkentett összegét, ha az oklevél megszerzését követő húsz éven belül nem tart fenn a magyar állami ösztöndíjas tanulmányaival megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt. A visszafizetési kötelezettségről bővebben itt olvashattok.

Hogy mindez mit jelent? Például azt, hogy egy 6 féléves szakot legfeljebb 9 félév alatt el kell végeznetek.

Néhány jogszabályban meghatározott esetben a hallgató – kérelemre, részben vagy egészben – mentesülhet a kötelezettségek, illetve a szankciók alól. Ilyenkor megszűnik az állami ösztöndíjas kötelezettség. Erről az Oktatási Hivatal oldalán olvashattok.

Hány félévig tanulhattok állami ösztöndíjasként?

Hány félévig tanulhattok egyetemen vagy főiskolán állami ösztöndíjasként? Itt a válasz. Egy hallgató felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy osztatlan képzésen és mesterképzésen összesen tizenkét féléven át tanulhat állami ösztöndíjasként (ha általános orvosi szakon tanultok, tizennégy félévvel gazdálkodhattok). Az államilag támogatott félévek száma magasabb lehet, ha egy hallgató fogyatékossággal él, ebben az esetben a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti a keretet.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.