Ingyen szeretnétek egyetemi-főiskolai diplomát szerezni? Ezeket a feltételeket kell teljesítenetek

Fontos, hogy tudjátok, mit kell vállalnotok, ha állami ösztöndíjas képzésre jelentkeztek a 2018-as keresztféléves felvételin.

  • Eduline
pixabay

A magyar állami ösztöndíjas hallgató köteles:

  • az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani
  • visszafizetni az igénybe vett magyar állami ösztöndíj összegének 50%-át, ha nem szerez oklevelét a fent leírt határidőn belül,
  • visszafizetni az igénybe vett magyar állami ösztöndíj teljes összegének a hazai munkaviszonyban eltöltött napok számának arányában csökkentett összegét, ha az oklevél megszerzését követő húsz éven belül nem tart fenn a magyar állami ösztöndíjas tanulmányaival megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt. A visszafizetési kötelezettségről bővebben itt olvashattok.

Hogy mindez mit jelent? Például azt, hogy egy 6 féléves szakot legfeljebb 9 félév alatt el kell végeznetek.

Néhány jogszabályban meghatározott esetben a hallgató – kérelemre, részben vagy egészben – mentesülhet a kötelezettségek, illetve a szankciók alól. Ilyenkor megszűnik az állami ösztöndíjas kötelezettség. Erről az Oktatási Hivatal oldalán olvashattok.

Hány félévig tanulhattok állami ösztöndíjasként?

Hány félévig tanulhattok egyetemen vagy főiskolán állami ösztöndíjasként? Itt a válasz. Egy hallgató felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy osztatlan képzésen és mesterképzésen összesen tizenkét féléven át tanulhat állami ösztöndíjasként (ha általános orvosi szakon tanultok, tizennégy félévvel gazdálkodhattok). Az államilag támogatott félévek száma magasabb lehet, ha egy hallgató fogyatékossággal él, ebben az esetben a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti a keretet.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.