Emiatt sürgős kormányzati beavatkozásra van szükség, különben egyre szélesebb rétegek számára lesz elérhetetlen az albérletpiac és ezáltal a felsőoktatás is - állapították meg ingatlanjogi és közgazdász szakértők a Habitat for Humanity Magyarország és a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület által szervezett kerekasztal beszélgetésen.
Az albérletárak mértéktelen növekedése és a szektor nem megfelelő szabályozása közel egymillió magyar embert érint - írja a Habitat for Humanity. Az egyetemisták csoportja különösen kitett a problémának, hiszen az elmúlt öt évben Budapesten kétszeresére, míg a többi egyetemi nagyvárosban 50 százalékkal nőttek az albérletárak. Mindeközben nincs elég kollégiumi férőhely, tavaly négyszeres volt a túljelentkezés.
Azoknak, akik kiszorulnak a kollégiumi férőhelyekről, gyakran teljes vagy részmunkaidős állást kell vállalniuk, ami ugyanakkor hátráltatja a tanulmányaikat. Míg 2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre, aminek oktatáspolitikai, ugyanakkor jövedelmi vetületei is lehetnek. A Budapesten tanuló vidékről származó hallgatók aránya is nagy mértékben esett: 2005 és 2014 között 31,8 százalékról 18,5 százalékra csökkent, ami vélhetően a lakhatással is összefüggésben van.
Minden második diák dolgozik tanulás mellett, karácsony előtt pedig ötödével többen vállalnak munkát, mint év közben. Az iskolaszövetkezetek az idei év első nyolc hónapjában annyi árbevételt termeltek, mint tavaly egész évben - derül ki a Tények riportjából, amelyben Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉsz) elnöke elmondta, mindez annak köszönhető, hogy a gazdaság erősödése miatt egyre több megbízó alkalmaz diákokat, valamint az iskolaszövetkezetek közötti verseny is ezt erősíti.
