Elegük van a korrupcióból és a hazugságból

Az egyetemi, főiskolai hallgatók körében a közéleti problémák iránti érdeklődés egy ötös skálán 3,7-ről 3,5 pontra esett vissza 2013 óta, a politika iránti pedig 3-ról 2,7-re - derül ki az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport 2015-ös felméréséből. Nem csak az érdeklődés, de a politika megítélése is romlott. A politikával kapcsolatos asszociációk egyre negatívabb kontextusba kerültek, a hallgatók egyértelműen a korrupcióval, hazugsággal és csalással azonosítják a politikát, de gyakran előkerült a "szar" kifejezés és Orbán Viktor neve is.

A hallgatók közéleti és politikai érdeklődése kapcsolatban áll a vallásosságukkal, a lakhelyükkel, illetve az apa iskolai végzettségével - az egyházi vallásos hallgatók, a budapestiek és a diplomás apák gyermekei érdeklődőbbek. Az is észrevehető, hogy míg a férfi hallgatók inkább a politika, addig a nők inkább a közéleti kérdések felé nyitottak. Képzési szintenként mind a közéleti, mind a politikai érdeklődés egyértelműen emelkedik, tehát alapképzésen a legalacsonyabb, doktorin a legmagasabb, a tudományterületek közül pedig a társadalomtudományi és jogi szakokon hallgatók körében haladja meg jelentősen az átlagot az érdeklődés.

"Én nem szeretem a politikát [...] Viszont sajnos egy fontos dolog az ember boldogulásában, szerintem. Én csak erről a részéről tudom ezt nézni. Vagy például egy városvezetésben, hogy ki van porondon, és milyen kapcsolatban állsz vele, mondjuk." - Fókuszcsoportos beszélgetés, Pécs

A hallgatók társadalmi részvétele alig változott az elmúlt két évben, 40 százalékuk semmilyen civil vagy közéleti szervezethez nem kapcsolódik, ráadásul a legnépszerűbb szervezet a sportegyesület (27 százalék), ami talán legkevésbé tekinthető közéletinek. Szakmai, tudományos szervezetnek 19, kulturális, hagyományörző csoportnak 17, egyházi szervezetnek 17, hallgatói csoportnak 14, környezetvédelminek 10 százalék tagja. Nagyobb az egyházi intézménybe járó vagy magasabb képzési szinten tanulók közéleti szerepvállalása.

A direkt demokratikus részvétel összességében nem változott, viszont átalakultak az arányok. A két évvel ezelőttihez képest jóval kevesebben vesznek részt tüntetéseken (20 százalék), viszont nagyobb hajlandósággal adományoznak civil-közéleti szervezeteknek (28 százalék). A legnépszerűbb állásfoglalási forma továbbra is a tiltakozó petíció (29 százalék).

Mégis inkább a demokrácia

Két éve nagy port kavart, amikor az egyetemisták, főiskolások 6 százaléka értett egyet azzal, hogy a mai magyarországi helyzet annyira rossz, hogy a diktatúra jobb lenne. Ezt a válaszlehetőséget kísérleti jelleggel illesztették be a kérdőívbe, idén már nem lehetett választani, de a hallgatók demokrácia melletti elköteleződése enélkül is látványosan nőtt. 2011-ben 39 százalékuk vallotta, hogy a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb, míg 33 százalék bizonyos körülmények között egy diktatúrát tartott volna hatékonyabbnak. Négy év alatt jelentősen távolodott egymástól a két vélemény támogatottsága, 2015-ben a hallgatók csaknem fele, 47 százaléka elkötelezett a demokrácia mellett, a diktatúrát bizonyos körülmények között elfogadók aránya pedig 21 százalékra esett vissza. Ugyanakkor a hallgatók 68 százaléka egyáltalán nem vagy nem igazán elégedett azzal, amit ma Magyarországon demokráciaként tapasztal.

A politikai berendezkedésről való vélemény valószínűleg összefügg a hallgatók pártpreferenciájával. A diktatúrát is elfogadók aránya a Jobbik támogatói között a legmagasabb (30 százalék), és a bal-balközép pártok, illetve az LMP esetében a legalacsonyabb (15 százalék). A mai magyarországi demokrációval a Fidesz-KDNP támogatóinak 76 százaléka többé-kevésbé vagy teljesen elégedett, míg a bal-balközép pártokra voksolók 82 százaléka, a jobbikosok 78 százaléka és az LMP-sek 76 százaléka nem igazán vagy egyáltalán nem elégedett.

Nőtt a Jobbik és a LMP támogatottsága

A hallgatókról politikai ideológiája az elmúlt négy évben nem változott. Általánosságban továbbra is elmondható, hogy valamivel inkább jobboldalinak (36 százalék a 19 százalék inkább baloldalival szemben), liberálisnak (37 százalék a 23 százalék inkább konzervatívval szemben) és egyértelműen mérsékeltnek (42 százalék a 19 százalék inkább radikálissal szemben) vallják magukat. A többség mindhárom kérdésben középen helyezkedik el.

Az elmúlt két évben csökkent a Fidesz és a baloldali pártok támogatottsága, nőtt viszont a Jobbiké és az LMP-é - utóbbi főleg a budapesti és nagyvárosi egyetemisták körében, a Jobbik viszont országszerte, de főleg vidéken. Ez azt jelenti, hogy a pártot választó hallgatók 35 százaléka a Jobbikot, 25 százaléka az LMP-t, 21 százaléka a Fideszt, 14 százalék pedig a baloldali pártokat (MSZP, DK, Együtt, PM) választaná.

A Jobbik szimpatizánsainak többsége alapképzésre járó, kistelepülésen élő, a maga módján vallásos, elsőgenerációs értelmiségi férfi - ez azt jelenti, hogy a szülei közül egyiküknek sincs diplomája. Érdekesség, hogy a legfeljebb szakmunkás végzettségű apával rendelkező hallgatók csaknem fele a Jobbikra voksolna. A budapesti hallgatók körében a Jobbik támogatottsága az országos érték felére, 18 százalékra tehető.

Az LMP támogatói között az átlagosnál nagyobb arányban vannak nők, illetve jellemzően nagyvárosi, magasan képzett családból származó, mester- vagy doktori képzésre járó, nem vallásos hallgatók. A megyei jogú városokban a Jobbik és az LMP támogatottsága csaknem megegyezik, 32-33 százalékos.

A baloldalra húzó hallgatók kevésbé vallásosak, nagyobb arányban rendelkeznek diplomás szülőkkel, és a többségük fővárosi vagy nagyvárosi. A fideszesek legmarkánsabb jellemzője a vallásosság, sokan közülük osztatlan jogi vagy orvosi képzésre járnak, és magabiztosabbak a jövőjükkel kapcsolatban. Újdonság, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsága szinte minden településtípuson azonos, pedig azelőtt a kistelepüléseken kiemelkedő volt - ennek oka valószínűleg az, hogy itt a Jobbik elszívja a kormánypártok támogatóit.

A felmérés egészét itt olvashatjátok: Aktív Fiatalok Magyarországon, 2015.