Hihetetlen eredményeket értek el magyar kutatók: leukémia elleni szert fejlesztenek. #tudnicool
Idén kezdik meg annak, a magyar kutatók által fejlesztett, gyógyszerjelölt molekulának a klinikai vizsgálatait, amelytől a humán leukémia kezelésében várnak eredményeket.
Blaskó Gábor akadémikus, a kutatásokat vezető Servier Kutatóintézet Zrt. alapító igazgatója az M1 aktuális csatornának elmondta, hogy a 2008-ban létrehozott intézet munkájának 80 százalékát a rákellenes gyógyszerek kutatása teszi ki, és most sikerült egy olyan molekulát előállítani, amelynek kémiai tulajdonságai teljesen tisztázottak, biológiai szempontból pedig igen előnyös tulajdonságokat mutat abban a tekintetben, hogy alkalmas legyen a humán leukémia gyógyítására.
Mint mondta, a szervezet egy nagyon bonyolult, de logikusan működő rendszer, amelyben rendkívül sok sejt található, és ha ezek meghibásodnak, elöregednek vagy megsérülnek, a szervezet halálra ítéli őket, kirakja az élő szervezetből és egy újat szintetizál a helyébe. "A mi gyógyszerjelölt molekulánk megpróbálja azt, hogy a tumoros sejtek öngyilkosságát vagy gyilkosságát befolyásolja oly módon, hogy a tumoros sejtek elpusztítása minél nagyobb fokú legyen, tehát a tumor vagy visszafejlődjön, vagy optimális esetben el is tűnjön" - fejtette ki.
A mostani kutatás célpontjai azok a fehérjék, amelyek ezeket a folyamatokat felgyorsítják vagy lelassítják. Amennyiben a kutatók be tudnak avatkozni úgy, hogy a rossz sejteket védő fehérjék aktivitását csökkentsék, akkor befolyásolhatják a sejtek halálát, így előidézhetik a tumoros sejtek elpusztítását.
A kutató szerint gyógyszerjelölt molekulájuk várhatóan elsősorban a humán leukémia ellen lesz hatásos, és a klinikai vizsgálatoknak is elsősorban ez az irányuk. Ugyanakkor az előzetes állatkísérletek azt mutatják, hogy kombinációban más rákellenes szerekkel, azok aktivitását megnövelve, talán más típusú tumoros daganatok ellen is felhasználható lesz.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
