Újabb nemzetközi rangsor: a Műegyetem és az ELTE is bekerült a top 400-ba

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 329., az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig a 336.

  • Eduline

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 329., az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig a 336. helyezést szerezte meg a 2011-es, 12 ezer intézményt listázó Webometrics-rangsorban.

Az összesített, országokat összehasonlító listán a magyarországi felsőoktatási intézmények a 33. helyet szerezték meg, megelőzve ezzel többek között Oroszország, Szlovákia, Görögország és Lengyelország egyetemeit. Az első helyen az Egyesült Államok végzett, de Németország és Nagy-Britannia is dobogós helyet szerzett.

A rangsort a spanyol Cybermetrics Lab készíti: kutatóhelyeket, köztük egyetemeket rangsorolnak aszerint, hogy mennyire láthatóak és követhetőek az interneten. A lista elkészítése során többek között elemzik, hogy a négy nagy kereső (Google, Yahoo, Live Search és Exalead) hány weboldalt és külső hivatkozást talál, illetve mennyi a publikációkhoz köthető fájlok száma.

Az országok közötti sorrend felállításához egy összetett algoritmust használnak: megnézik, hogy az adott ország hány intézménye került fel az 500-as listára, és azok hányadik helyen szerepelnek, ezen kívül a lakosság számát és az ország GDP-jét figyelembe véve határozzák meg a pontszámokat. Hogyan szerepeltek a magyarországi egyetemek a többi idei rangsorban? Összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.