Újabb nemzetközi rangsor: a Műegyetem és az ELTE is bekerült a top 400-ba

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 329., az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig a 336.

  • Eduline

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 329., az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig a 336. helyezést szerezte meg a 2011-es, 12 ezer intézményt listázó Webometrics-rangsorban.

Az összesített, országokat összehasonlító listán a magyarországi felsőoktatási intézmények a 33. helyet szerezték meg, megelőzve ezzel többek között Oroszország, Szlovákia, Görögország és Lengyelország egyetemeit. Az első helyen az Egyesült Államok végzett, de Németország és Nagy-Britannia is dobogós helyet szerzett.

A rangsort a spanyol Cybermetrics Lab készíti: kutatóhelyeket, köztük egyetemeket rangsorolnak aszerint, hogy mennyire láthatóak és követhetőek az interneten. A lista elkészítése során többek között elemzik, hogy a négy nagy kereső (Google, Yahoo, Live Search és Exalead) hány weboldalt és külső hivatkozást talál, illetve mennyi a publikációkhoz köthető fájlok száma.

Az országok közötti sorrend felállításához egy összetett algoritmust használnak: megnézik, hogy az adott ország hány intézménye került fel az 500-as listára, és azok hányadik helyen szerepelnek, ezen kívül a lakosság számát és az ország GDP-jét figyelembe véve határozzák meg a pontszámokat. Hogyan szerepeltek a magyarországi egyetemek a többi idei rangsorban? Összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.