A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 329., az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig a 336.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 329., az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig a 336. helyezést szerezte meg a 2011-es, 12 ezer intézményt listázó Webometrics-rangsorban.
Az összesített, országokat összehasonlító listán a magyarországi felsőoktatási intézmények a 33. helyet szerezték meg, megelőzve ezzel többek között Oroszország, Szlovákia, Görögország és Lengyelország egyetemeit. Az első helyen az Egyesült Államok végzett, de Németország és Nagy-Britannia is dobogós helyet szerzett.
A rangsort a spanyol Cybermetrics Lab készíti: kutatóhelyeket, köztük egyetemeket rangsorolnak aszerint, hogy mennyire láthatóak és követhetőek az interneten. A lista elkészítése során többek között elemzik, hogy a négy nagy kereső (Google, Yahoo, Live Search és Exalead) hány weboldalt és külső hivatkozást talál, illetve mennyi a publikációkhoz köthető fájlok száma.
Az országok közötti sorrend felállításához egy összetett algoritmust használnak: megnézik, hogy az adott ország hány intézménye került fel az 500-as listára, és azok hányadik helyen szerepelnek, ezen kívül a lakosság számát és az ország GDP-jét figyelembe véve határozzák meg a pontszámokat. Hogyan szerepeltek a magyarországi egyetemek a többi idei rangsorban? Összefoglalónkat itt olvashatod.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
