Úgy tűnik, itthon már mindenki beszél idegen nyelven

Most, hogy Magyarországon mindenki tud valamilyen idegen nyelven, ideje a braziloknak is segítenünk ebben - gondolhatta az egyik jegybanki alapítvány.

  • eduline/mti
MTI / Kovács Tamás

2016 második félévében több mint száz hallgató tanul magyarul az Universidade de Sao Paulo (USP) intézményében a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) támogatásával - írja a jegybanki alapítvány közleményében.

2015 áprilisában indult a magyar nyelv- és kultúra kurzus az Universidade de Sao Paulo (USP) intézményében a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kiemelt stratégiai programjaként a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) támogatásával. Az alapítvány az ötéves programot eddig több mint 39 millió forinttal támogatta.

Az alapítvány ezzel indokolja a programot: Dél-Amerika valamennyi országában élnek magyarok, de a legnagyobb számú és legaktívabb közösségek Brazíliában. Sao Paulo vonzáskörzetében több tízezer magyar felmenőkkel rendelkező brazil állampolgár él, a kurzusnak köszönhetően pedig még többen ismerkedhetnek meg őseik nyelvével és kultúrájával. Az itt megszerzett tudás erősíti az óceán másik oldalán élők magyarságtudatát és az országok közötti kapcsolatot is.

Eközben itthon rengeteg diplomát tartanak vissza ma is, hiszen sokan nem tudnak letenni egy középfokú nyelvvizsgát. Az ingyenes oktatásokra rendre napok alatt betelnek a helyek, mint az legutóbb is történt.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.