Úgy tűnik, itthon már mindenki beszél idegen nyelven

Most, hogy Magyarországon mindenki tud valamilyen idegen nyelven, ideje a braziloknak is segítenünk ebben - gondolhatta az egyik jegybanki alapítvány.

  • eduline/mti
MTI / Kovács Tamás

2016 második félévében több mint száz hallgató tanul magyarul az Universidade de Sao Paulo (USP) intézményében a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) támogatásával - írja a jegybanki alapítvány közleményében.

2015 áprilisában indult a magyar nyelv- és kultúra kurzus az Universidade de Sao Paulo (USP) intézményében a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kiemelt stratégiai programjaként a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) támogatásával. Az alapítvány az ötéves programot eddig több mint 39 millió forinttal támogatta.

Az alapítvány ezzel indokolja a programot: Dél-Amerika valamennyi országában élnek magyarok, de a legnagyobb számú és legaktívabb közösségek Brazíliában. Sao Paulo vonzáskörzetében több tízezer magyar felmenőkkel rendelkező brazil állampolgár él, a kurzusnak köszönhetően pedig még többen ismerkedhetnek meg őseik nyelvével és kultúrájával. Az itt megszerzett tudás erősíti az óceán másik oldalán élők magyarságtudatát és az országok közötti kapcsolatot is.

Eközben itthon rengeteg diplomát tartanak vissza ma is, hiszen sokan nem tudnak letenni egy középfokú nyelvvizsgát. Az ingyenes oktatásokra rendre napok alatt betelnek a helyek, mint az legutóbb is történt.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.