Három magyar egyetem került a világ legjobbjai közé

A Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem került fel a Times Higher Education (THE)...

  • Eduline
Túry Gergely

A Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem került fel a Times Higher Education (THE) felsőoktatási világrangsorára, amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra. A Semmelweis és a Debreceni Egyetem a 60. helyet szerezte meg, holtversenyben egy tajvani és egy brazil intézménnyel, míg a szegedi egyetem a 93. lett.

A brit lap először állította össze a feltörekvő országok, többek között a BRICS-államok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság) egyetemeinek százas rangsorát. A tíz legjobb közé négy kínai, egy dél-afrikai, egy tajvani, három törökországi és egy orosz felsőoktatási intézmény jutott, dobogós helyet szerzett a Peking University, a Tsinghua University és a University of Cape Town.

A friss rangsort ugyanolyan szempontok alapján állította össze a Times Higher Education, mint a minden évben megjelenő globális felsőoktatási listát: figyelembe vették többek között a tudományos publikációk idézettségét, a kutatási eredményeket, valamint az oktatás nemzetközi megítélését.

A másik THE-rangsorra nem sikerült felkapaszkodni

A brit lap "sima" felsőoktatási rangsorára az idén sem került fel magyar egyetem - a listát harmadik éve a California Institute of Technology vezeti. A Harvard, az Oxford és a Stanford nagy csatát vívott a dobogós helyezésekért – úgy tűnik, ebben az évben a listát 2011-ig vezető Harvard, valamint az Oxford volt az erősebb.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.