Megjelent a 2015-ös felsőoktatási világrangsor: tarolnak az amerikai és a brit egyetemek

Nyilvánosságra hozták a Times Higher Education (THE) 2014/2015-ös világrangsorát. A brit szakfolyóirat listáján az angolszász intézmények taroltak: az első helyen a California Institute of Technology (CalTech) végzett.

  • Eduline
A Millikan könyvtár a California Institute of Technology (Caltech) campusán - ez a világ legjobb egyeteme a THE-rangsor szerint
Wikipedia

Az idén is a California Institute of Technology (Caltech) vezeti a Times Higher Education (THE) 2014/2015-ös világrangsorát - az amerikai intézmény már negyedik éve áll a lista élén. A második a Harvard, a harmadik az Oxford, a negyedik a Stanford, az ötödik pedig a Cambridge. 

A rangsor első tizenkét helyét a brit és amerikai intézmények uralják, a két ország intézményein kívül az első negyven közé csak a svájci ETH Zürich (13.), a Torontói Egyetem (20.), a Tokiói Egyetem (23.), a National University of Singapore (25.), a Ludwig-Maximilians-Universität München (29.), a University of British Columbia (32.), a Melbourne-i Egyetem (33.), a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (34.), illetve a kanadai McGill University (39.) került be.

A listán csak olyan intézmények szerepelnek, amelyek alapképzéseket is indítanak, és több képzési területen oktatnak. A 2014/2015-ös világrangsorra magyar egyetem nem került fel, a társadalomtudományi képzéseket rangsoroló tematikus listán azonban a Közép-európai Egyetem (Central European University) a 91. helyet szerezte meg. A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb rangsorára viszont négy magyar egyetem is felkerült: erről itt olvashattok, a tematikus listákat pedig - amelyeken szintén szerepelnek magyar intézmények - itt nézhetitek meg.

timeshighereducation.co.uk

A rangsort évről évre a tanulási környezet, a kutatás minősége, az intézményhez köthető publikációk idézésének száma, a piaci bevétel, illetve a nemzetközi oktatók és hallgatók száma alapján állítják össze. Az első három szempont 30-30 százalékos, a piaci bevétel 2,5 százalékos, a nemzetköziség pedig 7,5 százalékos súllyal számít bele a végső pontszámba.

A tanulási környezet minőségét több mutató alapján - például az oktatók és hallgatók aránya, az alapszakos diplomák és a doktori oklevelek aránya, a posztgraduális hallgatók aránya, illetve az intézményi bevétel - értékelik. A kutatás minősége szempontjából számít az intézmény akadémiai megítélése, a kutatásból származó bevétel, illetve a publikációk száma. A nemzetköziségnél három mutatót vesznek figyelembe a lista készítői: a külföldi oktatók, ileltve hallgatók arányát, valamint azt, hogy hány publikációban működött közre külföldi társszerző.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.