A nemzeti tehetségprogram keretében összesen több mint 2,4 milliárd forint pályázati támogatás jut hazai és határon...
A nemzeti tehetségprogram keretében összesen több mint 2,4 milliárd forint pályázati támogatás jut hazai és határon túli fiatalok, illetve mentoraik részére tehetséggondozásra - közölte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Tájékoztatása szerint a 2011-2012. évi nemzeti tehetségprogram keretében meghirdetett pályázati támogatás négyszerese a korábbi keretnek. 2012 decemberében csaknem egymilliárd forintos keretösszegben 30 pályázati felhívást hirdettek meg, és az idén februárban további 33 pályázati felhívás jelenik meg közel 1,4 milliárdos kerettel - fűzte hozzá az államtitkár.
Hoffmann Rózsa kiemelte, hogy a program kiterjed az egész Kárpát-medencére, és így a határon túli magyaroknak is lehetőségük van pályázni. Hozzátette: tavaly 613,9 millió forintot osztottak ki a program keretében, ami 827 nyertes pályázatot jelentett, a részt vevő diákok száma több mint 334 ezer volt, és 139 település volt érintett a programban.
Felidézte az európai tehetségnapról szóló magyar kezdeményezést is, hozzátéve: március 25-ére, Bartók Béla zeneszerző születésének évfordulójára arra készülnek, hogy uniószerte ismét a tehetségre irányítsák a figyelmet.
Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója az eddig megjelent pályázatokról szólva kiemelve: a legnagyobb keret a tehetséges tanulók versenytámogatásáé, mintegy 248 millió forintos összeggel. A köznevelésben a természettudományos, matematikai és művészeti kompetenciák elmélyítését segítő programokra 30 millió forintos keret áll rendelkezésre. A program keretében felsőoktatási intézmények által szervezett, középiskolásoknak szóló tehetséggondozó táborokat, fogyatékkal élő, halmozottan hátrányos, és roma fiatalok integrációját segítő tehetséggondozó pályázatokat támogatnak.
Felidézte, a program 2008-ban indult, 2011-ben született kormánydöntés arról, hogy a vonatkozó feladatokat az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet látja el. Fontosnak nevezte, hogy egyetlen tehetség se vesszen el, ennek érdekében első lépésként a tudományos diákköröket és az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeket összekapcsoló tehetségútlevél jött létre. Terveik között szerepel tehetségkataszter összeállítása is - jelezte.
Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkárhelyettese kiemelte: a tehetség faktorait ma már egyre inkább ismerik, ugyanakkor a társadalom és a közösség szerepe is egyre fontosabbá válik. A programok életkorokon, országhatárokon, társadalmi helyzeteken egyaránt túlnyúlnak - jegyezte meg.
A kiosztott háttéranyag szerint az elmúlt időszakban összesen mintegy háromszoros túlpályázás volt megfigyelhető; csaknem húszszoros túlpályázás volt jellemző a művészeti és sportversenyekre, és nyolcszoros túlpályázással a természettudományos, matematikai és műszaki tehetséggondozó műhelyekre vonatkozó kiírás volt a legnépszerűbb.
A Nemzeti Tehetség Programról szóló határozat elfogadásával az Országgyűlés 2008-tól 20 évre határozott meg kiemelt feladatokat a tehetségsegítésben és a tehetséggondozásban.
A kormány a programban meghatározott célok végrehajtása érdekében fogalmazott meg a 2011-2012-es évekre a kétéves cselekvési program kiemelt területeire feladatokat. Ezek közé tartozik a tehetségsegítő hagyományok őrzése, gazdagítása, az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
