Szinte teljesen eltűntek a főiskolák Magyarországról - vajon mi lett velük?

Hiába keresitek a Szolnoki Főiskolát? Nem értitek, hová tűnt a Szent István Egyetem állatorvosi kara? És mi lett a Nyugat-magyarországi Egyetemmel? Összegyűjtöttük nektek az intézményi változásokat.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Van, amelyik intézménynek "csak" a neve és/vagy az intézményi besorolása változott, máshol teljes szerkezeti átalakulás zajlott az elmúlt évben.

A sok névváltozás oka egyrészt a 2015 szeptemberében bevezetett új intézményi kategória, a főiskola és az egyetem között elhelyezkedő alkalmazott tudományok egyeteme. Másrészt történtek fúziók és egy kiválás is.

A változások többsége az idei felvételi kiírásban még nem jelent meg, a jövő éviben viszont már az új néven kell keresni ezeket.

Állami főiskolából mindössze három maradt, a legtöbb egykori főiskola alkalmazott tudományok egyeteme címet kapott. Itt vannak az elmúlt év változásai:

Intézmény korábbanIntézmény ma
Szolnoki Főiskola, Kecskeméti FőiskolaPallasz Athéné Egyetem
Szent István Egyetem - Állatorvos-tudományi KarÁllatorvostudományi Egyetem
Budapesti Corvinus Egyetem - Budai Campus (Élelmiszertudományi-, Kertészettudományi-, Tájépítészeti Kar)Szent István Egyetem - Budai Campus
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (később Budapesti Metropolitan Főiskola)Budapesti Metropolitan Egyetem
Nyíregyházi FőiskolaNyíregyházi Egyetem
Zsigmond Király FőiskolaZsigmond Király Egyetem
Nyugat-magyarországi Egyetem - Mechatronikai Intézet (Zalaegerszeg)Pannon Egyetem - Mechatronika Zalaegereszeg
Károly Róbert Főiskola, Eszterházy Károly Főiskola, Szent István Egyetem jászberényi karEszterházy Károly Egyetem
Nyugat-magyarországi Egyetem - Savaria Egyetemi KözpontELTE (folyamatban)
Dunaújvárosi FőiskolaDunaújvárosi Egyetem
Budapesti Gazdasági FőiskolaBudapesti Gazdasági Egyetem

Hozzászólások

PhD-val bruttó 500 ezer a versenyszféra-szint? Újabb oktatók beszéltek arról, mennyi a fizetésük a győri egyetemen

Miközben a győri Széchenyi István Egyetem vezetése 39 százalékos béremelésről és 1,27 milliós átlagjövedelemről számolt be, addig van olyan oktató, aki PhD-fokozattal bruttó 500 ezer forintot keres. A pluszpénz kutatási projektekből, publikációkból és többletórákból jöhetne, de a dolgozók szerint ezekhez nem mindenki fér hozzá. Arról nem beszélve, hogy ennek egy részét félév végén egyben utalják át, és mellesleg bármelyik bérkiegészítés „irgalmatlanul sok” pluszmunkával jár.