Egy évvel a koncepció nyilvánosságra hozása után benyújtotta a parlamentnek a felsőoktatási törvény javaslatát a nemzetierőforrás-miniszter. A 110 oldalas dokumentumból több olyan elem hiányzik, amely az október végi változatban még szerepelt: marad az egyetemi cím, a jól teljesítő intézményeket kutatóegyetemmé vagy alkalmazott kutatások főiskolájává minősítheti a tárca.
A javaslat továbbra is tizenkilenc állami egyetemmel, kilenc állami főiskolával, két magánegyetemmel, öt egyházi egyetemmel, huszonegy egyházi főiskolával és tizenegy magánfőiskolával számol, a tervezetből azonban kikerült a tudományegyetem-főiskola felosztás. Az októberi, a kormány.hu-n közzétett változatban még az állt, hogy az egyetemet mint intézménytípust néhány éven belül megszüntetik, a jelenleg működő egyetemek főiskolaként vagy tudományegyetemként folytathatják tovább – igaz, ez utóbbihoz szigorú szabályoknak kellett volna megfelelniük.
Bevezetnek egy új, legfeljebb öt féléves képzési formát. A felsőoktatási szakképzés – amely nem lenne része az Országos Képzési Jegyzéknek, vagyis az OKJ-nak – az érettségire épülne, de ezeken a szakokon a hallgatók nem szerezhetnének diplomát. „A beszámítható krediteket tekintve, a felsőoktatásba belépők egyik kilépési lehetőségét biztosítja azoknak, akik a felsőfokú végzettségi szintet eredményező képzésekben nem kívánnak vagy nem képesek diplomát szerezni” – olvasható a homályos magyarázat az új szaktípus bevezetéséről. Újdonság az is, hogy a jogászok kétszer is szerezhetnek mesterfokozatot. Hogyan alakítja át a kormány az OKJ-s képzések rendszerét? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Felvételi szabályok, átsorolás és önköltség
Az oktatási államtitkárság végül nem törölte a jelentkezési helyek maximalizálására vonatkozó szakaszt, így 2012-től a diákok maximum öt szakra adhatják be a jelentkezésüket, az egyetemek és főiskolák azonban csak azokat vehetik fel alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek van legalább egy C típusú, középfokú, államilag elismert nyelvvizsgája. Az intézmények emellett más követelményekről is dönthetnek. Hogyan változik a felvételi rendszer? A felsőoktatási javaslat felvételire vonatkozó elemeiről itt olvashattok.
A törvényjavaslatban az áll, hogy az oktatásért felelős miniszter minden évben december 31-ig teszi közzé a következő évi felvételi összes szabályát - ezzel későbbre tolódhat a jelentkezési időszak is, a felvételi tájékoztatót eddig ugyanis legkésőbb december közepén megjelentették. A hallgatók három formában tanulhatnak egyetemen és főiskolán: teljes állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában - a tervezet meghagyta a kétirányú átsorolás lehetőségét is, vagyis az önköltségesek közül a legjobban teljesítők "helyet cserélnek" a legrosszabbul teljesítő állami ösztöndíjasokkal. Keményebb feltételekhez kötnék a diploma megszerzését: a hallgatói jogviszony megszűnése után öt évig lehetne záróvizsgázni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
