Egy évvel a koncepció nyilvánosságra hozása után benyújtotta a parlamentnek a felsőoktatási törvény javaslatát a nemzetierőforrás-miniszter. A 110 oldalas dokumentumból több olyan elem hiányzik, amely az október végi változatban még szerepelt: marad az egyetemi cím, a jól teljesítő intézményeket kutatóegyetemmé vagy alkalmazott kutatások főiskolájává minősítheti a tárca.
A javaslat továbbra is tizenkilenc állami egyetemmel, kilenc állami főiskolával, két magánegyetemmel, öt egyházi egyetemmel, huszonegy egyházi főiskolával és tizenegy magánfőiskolával számol, a tervezetből azonban kikerült a tudományegyetem-főiskola felosztás. Az októberi, a kormány.hu-n közzétett változatban még az állt, hogy az egyetemet mint intézménytípust néhány éven belül megszüntetik, a jelenleg működő egyetemek főiskolaként vagy tudományegyetemként folytathatják tovább – igaz, ez utóbbihoz szigorú szabályoknak kellett volna megfelelniük.
A 110 oldalas, az Országgyűlésnek szombat kora este benyújtott dokumentum szerint maradnak az egyetemek és a főiskolák. A kormány ugyanakkor több intézményt „a nemzetstratégiai cél érdekében” kiemeltté minősíthet: az egyetemek kutatóegyetemmé, a főiskolák pedig alkalmazott kutatások főiskolájává válhatnak. A főiskolák többsége egyébként valószínűleg rosszul jár majd, mester- és osztatlan képzést csak akkor indíthatnak, ha erre a kormány is engedélyt ad.
Felsőoktatási szakképzés – az új szint
Bevezetnek egy új, legfeljebb öt féléves képzési formát. A felsőoktatási szakképzés – amely nem lenne része az Országos Képzési Jegyzéknek, vagyis az OKJ-nak – az érettségire épülne, de ezeken a szakokon a hallgatók nem szerezhetnének diplomát. „A beszámítható krediteket tekintve, a felsőoktatásba belépők egyik kilépési lehetőségét biztosítja azoknak, akik a felsőfokú végzettségi szintet eredményező képzésekben nem kívánnak vagy nem képesek diplomát szerezni” – olvasható a homályos magyarázat az új szaktípus bevezetéséről. Újdonság az is, hogy a jogászok kétszer is szerezhetnek mesterfokozatot. Hogyan alakítja át a kormány az OKJ-s képzések rendszerét? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Felvételi szabályok, átsorolás és önköltség
Az oktatási államtitkárság végül nem törölte a jelentkezési helyek maximalizálására vonatkozó szakaszt, így 2012-től a diákok maximum öt szakra adhatják be a jelentkezésüket, az egyetemek és főiskolák azonban csak azokat vehetik fel alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek van legalább egy C típusú, középfokú, államilag elismert nyelvvizsgája. Az intézmények emellett más követelményekről is dönthetnek. Hogyan változik a felvételi rendszer? A felsőoktatási javaslat felvételire vonatkozó elemeiről itt olvashattok.
A törvényjavaslatban az áll, hogy az oktatásért felelős miniszter minden évben december 31-ig teszi közzé a következő évi felvételi összes szabályát - ezzel későbbre tolódhat a jelentkezési időszak is, a felvételi tájékoztatót eddig ugyanis legkésőbb december közepén megjelentették. A hallgatók három formában tanulhatnak egyetemen és főiskolán: teljes állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában - a tervezet meghagyta a kétirányú átsorolás lehetőségét is, vagyis az önköltségesek közül a legjobban teljesítők "helyet cserélnek" a legrosszabbul teljesítő állami ösztöndíjasokkal. Keményebb feltételekhez kötnék a diploma megszerzését: a hallgatói jogviszony megszűnése után öt évig lehetne záróvizsgázni.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
