Súlyos plágiumgyanú Schmitt Pál doktori értekezése körül

Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.

  • Eduline
MTI / Soós Lajos

A köztársasági elnök 1992-ben nyújtotta be Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezését a Testnevelési Egyetemen (TE, amely 2000-ben integrálódott a Semmelweis Egyetembe). A dolgozatra bírálói a legmagasabb, summa cum laude minősítést adták, később a TE címzetes egyetemi tanára lett, disszertációja jelenleg az Olimpizmus, illetve Az olimpiai játékok gazdasági kérdései című tárgyak ajánlott irodalmában is szerepel.

Ám Schmitt Pál 215 oldalas doktorijának legnagyobb része – a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal – egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nyikolaj Georgijev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.

Georgijev 1987-ben fejezte be Lausanne-ban Analyse du programme olympique (des Jeux d’Olympiade) (Az olimpiai játékok programjának elemzése) című kétkötetes, 465 oldalas, több száz oldalnyi táblázatot, diagramot tartalmazó tanulmányát. A dolgozat írógéppel készült, bekötött példánya ma is megtalálható a lausanne-i Olimpiai Múzeum könyvtárában (raktári jelzete: MA 1949/1 és MA 1949/2). A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.