Sikkasztással indulhat a sümegi jövőegyetem története

Egy alapítványi egyetem kezdi meg működésest szeptembertől Sümegen, ám a vezetőség ellen máris sikkasztás miatt kezdeményezett eljárást a tulajdonos. Sok pénzt bíztak egy kamuegyetemi diplomákkal rendelkező vezetőre, ebből lett a baj.

  • Eduline
John Henry Newman Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ

A sümegi John Henry Newman Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ még el sem indult januári sikeres akkreditációját követően, de máris komoly üggyel kellett szembesülnie - írja az Index. Az alapíványi főiskola vezetésével megbízott Fülöp Dániel (egykori pálos szerzetes) ugyanis az intézmény vagyonát tartalmazó banszámlához kiállíttatott egy második bankkártyát is - ez önmagában még nem probléma.

Azonban az oktatási intézmény koncepcióját adó Kertész-Bakos Ferenc kapta meg a kártyát, aki korábban arról vált ismertté, hogy egy bizonyos Pro Deo State University által kiállított kamudiplomával rendelkezett, és másokat már dékánként juttatott senki által el nem ismert diplomához.

Az egyetem tulajdonosi hátterét adó Kárpát-medencei Jövőegyetemért Egyesület azt követően kezdett vizsgálódni, hogy a sajtó ismét leporolta Kertész-Bakos múltját. Vizsgálataik során arra jutottak, hogy személyes célokra fordították a rendelkezésre álló összegeket, így feljelentést tettek tízmillió forintos nagyságrendű, folytatólagosan elkövetett sikkasztás, költségvetési csalás és okirat-hamisítás miatt.

Érdekesség, hogy az esetet feldolgozó Index szerint pont azokból a forrásokból költhetett Kertész-Bakos, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank alapítványai, a PADA és a PAGEO adtak támogatásként az új intézménynek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.