"Nem egy PhD volt a mostani elvárásokkal, hanem egy kisdoktori húsz évvel ezelőtt" - ezzel magyarázta a kidoktori...
"Nem egy PhD volt a mostani elvárásokkal, hanem egy kisdoktori húsz évvel ezelőtt" - ezzel magyarázta a kidoktori értekezésében használt tanulmányokat feltüntető lábjegyzetek hiányát Schmitt Pál szerdai, a Bruxinfónak adott interjúban. A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezéséből mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató öt évvel korábban hasonló címmel készített tanulmányával.
Schmitt Pál egy héttel a plágiumgyanút megfogalmazó cikk megjelenése után azt mondta, hogy az egyetemi doktori fokozat megszerzése esetében kevésbé szigorú követelményeknek kellett megfelelni: „tartalmilag ez egy kisdoktori volt. Ez azért fontos, mert ez megengedte, hogy a dolgozat végén egyben soroljam fel a forrásmunkákat”.
Valójában a Schmitt disszertációját elfogadó Testnevelési Főiskola (TF) tudományos munkaként kezelte a kisdoktorikat. A TF 1992-ben hatályos doktori szabályzata szerint az egyetemi doktorátus abban különbözik az egyetemi diplomától, hogy „az adott tudományterületen, az egyetemi végzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi anyag elsajátításánál magasabb tárgyismeretről, az elméleti és gyakorlati kérdések alapvető összefüggéseinek ismeretéről, a tudományos kutatás módszereinek alkalmazásában való jártasságról tanúskodik”.
Ezen túlmenően azonban az 1992-ben hatályos jogszabályokból egyértelműen kiderül az is, hogy az úgynevezett kisdoktori tudományos fokozatnak számított, s a tudományos közlés szabályai vonatkoztak rá. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
