"Nem egy PhD volt a mostani elvárásokkal, hanem egy kisdoktori húsz évvel ezelőtt" - ezzel magyarázta a kidoktori...
"Nem egy PhD volt a mostani elvárásokkal, hanem egy kisdoktori húsz évvel ezelőtt" - ezzel magyarázta a kidoktori értekezésében használt tanulmányokat feltüntető lábjegyzetek hiányát Schmitt Pál szerdai, a Bruxinfónak adott interjúban. A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezéséből mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató öt évvel korábban hasonló címmel készített tanulmányával.
Schmitt Pál egy héttel a plágiumgyanút megfogalmazó cikk megjelenése után azt mondta, hogy az egyetemi doktori fokozat megszerzése esetében kevésbé szigorú követelményeknek kellett megfelelni: „tartalmilag ez egy kisdoktori volt. Ez azért fontos, mert ez megengedte, hogy a dolgozat végén egyben soroljam fel a forrásmunkákat”.
Valójában a Schmitt disszertációját elfogadó Testnevelési Főiskola (TF) tudományos munkaként kezelte a kisdoktorikat. A TF 1992-ben hatályos doktori szabályzata szerint az egyetemi doktorátus abban különbözik az egyetemi diplomától, hogy „az adott tudományterületen, az egyetemi végzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi anyag elsajátításánál magasabb tárgyismeretről, az elméleti és gyakorlati kérdések alapvető összefüggéseinek ismeretéről, a tudományos kutatás módszereinek alkalmazásában való jártasságról tanúskodik”.
Ezen túlmenően azonban az 1992-ben hatályos jogszabályokból egyértelműen kiderül az is, hogy az úgynevezett kisdoktori tudományos fokozatnak számított, s a tudományos közlés szabályai vonatkoztak rá. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
