A bukástól vagy a rossz teljesítménytől való rettegés mindenkit gyötör. Hiába a zárthelyik jobb hatása a nem izgulós diákokra, az idegesebbek helyzetén csak ront, hogy egy zárt teremben, időre és felügyelő szemek előtt kell teljesíteniük. Bár számukra jobb lenne az otthoni vizsgázás, amíg nem kínálnak személyre szabott módszereket az egyetemek, addig nincs mese, valahogy le kell győzni a drukkot.
Nos, a kutatások nem egészen azt mutatják. Többször is végeztek erre irányuló kísérleteket az Egyesült Államokban, legutóbb 2003-ban. Minden ilyen kutatás arra jutott, hogy azok a diákok, akik rákényszerülnek a zárthelyire való felkészülésre, alaposabb és hosszabb tartó tudásra tesznek szert.
A tanárok azért is preferálják jobban a tudás lemérését az előadóban, mert a házi dolgozatok csalásra adhatnak okot. Ráadásul a hallgatók így csak a dolgozatban felmerülő kérdésekre keresnek választ, így csak azokat tanulják meg. A The Atlantic-nek a témában egy professzor azt is elmondta, hogy szerinte a zárthelyire készülés jobban ösztönöz a csoportos tanulásra, ami szintén hasznos.
A lapnak olyan oktató is nyilatkozott, aki inkább az otthon kidolgozós feladatokon méri le a diákok tudását. Persze ő újságírást tanít, ebben pedig fontosabb az önálló kutatás. Tipikus esete ez annak, amikor nem az a lényeg, mit tud a hallgató, hanem inkább az, hogyan jön rá.
Persze a fentiek mind az alapvetően nem izguló, vagy egészséges drukkal vizsgára induló hallgatókra igaz. Nekik lehet, hogy jobbat tesz, ha az egész könyvet bebiflázzák, hogy aztán két kérdésre válaszolni tudjanak. De vajon mi van azokkal, akik annyira idegesek, hogy az már rontja a teljesítményüket?
Érezted, hogy a feladatlap kiosztásakor olyan mértékű adrenalin áramlik szét a testedben, hogy az első kérdést csak harmadszori olvasás után érted meg? Mennyivel jobb lenne ilyenkor otthon, ahol nem ketyeg az óra, van idő venni egy mély levegőt, inni egy teát és folytatni a tanulást!
Persze az nem várható el, hogy személyre szabott vizsgamódszereket kínáljanak a hallgatók számára, így aki nagyon izgul a számonkérések előtt, annak saját kezébe kell venni a megoldást. Ha ilyen személyiség vagy, akkor ne állíts túl magas elvárásokat magaddal szemben. Nem kell az ötösre hajtani, elégedj meg egy kicsit rosszabb eredménnyel is, hátha akkor nem stresszelsz annyira. Helyezd a dolgokat szélesebb perspektívába: oké, hogy most nagyon fontos ez a vizsga, de az egész életedre vajon tényleg olyan nagy hatással lesz? Nem valószínű, vannak és lesznek sokkal fontosabb dolgok is.
Valószínűleg kevésbé aggodalmaskodsz, ha felkészültnek érzed magad. Ehhez pedig elég időt kell eltölteni az anyaggal. Ne feledd, túl sok anyag + túl kevés idő, egyenlő a káosszal. Tervezz! Egy órában 50 perc tanulás, 10 perc szünet, reggeltől estig. Ha ezt pár napig tudod tartani, felkészültnek fogod érezni magad.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
