Friss rangsor: hét magyar egyetem képzései kerültek a világ legjobbjai közé

Hét magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds tematikus felsőoktatási rangsoraira, a legjobb eredményt a Közép-európai Egyetem (CEU) érte el, két képzése is a világ száz legjobbja közé jutott.

  • Szabó Fruzsina
A CEU. Két képzési területen jutott a 100 legjobb közé
Bánkuti András

Nyilvánosságra hozták a Quaquarelli Symonds (QS) legfrissebb, tematikus világrangsorait: a brit cég hat képzési terület harminc oktatási programját vizsgálta, a listák összeállításakor azonban nem azokat a szempontokat vették figyelembe, amelyeket az ismertebb felsőoktatási rangsorok készítői – mint például az oktatók és a hallgatók aránya –, hanem a tudományos munkák idézettsége, valamint akadémiai és a munkáltatói vélemények alapján rangsorolták az intézmények képzéseit, több mint hetvenezer megkérdezett válaszait összesítették.

A CEU érte el a legjobb eredményt

A magyarországi egyetemek közül a CEU érte el a legjobb eredményt: a filozófiai képzések 200-as rangsorában az 51-100. helyre sorolták, míg a nemzetközi tanulmányok és a politikatudományi képzések listáján a 42. helyet szerezte meg – ezzel az intézmény javított tavalyi helyezésén, akkor a filozófia szak a 101-150. helyig jutott, a politikatudomány és a nemzetközi tanulmányok pedig az 51-100. helyig. Igaz, ezzel együtt az intézmény szociológiai képzése kicsúszott a kétszáz legjobb közül.

A matematikai képzések rangsorában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ért el kiemelkedő eredményt, a 151-200. helyre sorolták, de az intézmény informatikai és építőmérnöki képzései is a top 200-ba kerültek.

A modern nyelvtudományi képzések rangsorában a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem szerzett 151-200. helyezést, utóbbi az angol nyelvi és irodalmi képzések listáján is 151-200. lett, a Pécsi Tudományegyetemmel együtt.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a földtudományi és az agrárképzések rangsorában szerezte meg a 151-200. helyet, de az agrárterületen erős a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is – mindkét intézményt a 151-200. hely közé sorolták.

Magyar egyetemek a nemzetközi rangsorban

A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb rangsorában a Szegedi Tudományegyetem az 501-550., a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem az 551-600. helyig, a Debreceni Egyetem pedig a 601-700. helyig jutott. A sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) listáján az ELTE a 301-400., a szegedi egyetem pedig a 401-500. helyet szerezte meg.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.