Friss rangsor: hét magyar egyetem képzései kerültek a világ legjobbjai közé

Hét magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds tematikus felsőoktatási rangsoraira, a legjobb eredményt a Közép-európai Egyetem (CEU) érte el, két képzése is a világ száz legjobbja közé jutott.

  • Szabó Fruzsina
A CEU. Két képzési területen jutott a 100 legjobb közé
Bánkuti András

Nyilvánosságra hozták a Quaquarelli Symonds (QS) legfrissebb, tematikus világrangsorait: a brit cég hat képzési terület harminc oktatási programját vizsgálta, a listák összeállításakor azonban nem azokat a szempontokat vették figyelembe, amelyeket az ismertebb felsőoktatási rangsorok készítői – mint például az oktatók és a hallgatók aránya –, hanem a tudományos munkák idézettsége, valamint akadémiai és a munkáltatói vélemények alapján rangsorolták az intézmények képzéseit, több mint hetvenezer megkérdezett válaszait összesítették.

A CEU érte el a legjobb eredményt

A magyarországi egyetemek közül a CEU érte el a legjobb eredményt: a filozófiai képzések 200-as rangsorában az 51-100. helyre sorolták, míg a nemzetközi tanulmányok és a politikatudományi képzések listáján a 42. helyet szerezte meg – ezzel az intézmény javított tavalyi helyezésén, akkor a filozófia szak a 101-150. helyig jutott, a politikatudomány és a nemzetközi tanulmányok pedig az 51-100. helyig. Igaz, ezzel együtt az intézmény szociológiai képzése kicsúszott a kétszáz legjobb közül.

A matematikai képzések rangsorában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ért el kiemelkedő eredményt, a 151-200. helyre sorolták, de az intézmény informatikai és építőmérnöki képzései is a top 200-ba kerültek.

A modern nyelvtudományi képzések rangsorában a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem szerzett 151-200. helyezést, utóbbi az angol nyelvi és irodalmi képzések listáján is 151-200. lett, a Pécsi Tudományegyetemmel együtt.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a földtudományi és az agrárképzések rangsorában szerezte meg a 151-200. helyet, de az agrárterületen erős a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is – mindkét intézményt a 151-200. hely közé sorolták.

Magyar egyetemek a nemzetközi rangsorban

A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb rangsorában a Szegedi Tudományegyetem az 501-550., a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem az 551-600. helyig, a Debreceni Egyetem pedig a 601-700. helyig jutott. A sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) listáján az ELTE a 301-400., a szegedi egyetem pedig a 401-500. helyet szerezte meg.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.