Hét magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds tematikus felsőoktatási rangsoraira, a legjobb eredményt a Közép-európai Egyetem (CEU) érte el, két képzése is a világ száz legjobbja közé jutott.
Nyilvánosságra hozták a Quaquarelli Symonds (QS) legfrissebb, tematikus világrangsorait: a brit cég hat képzési terület harminc oktatási programját vizsgálta, a listák összeállításakor azonban nem azokat a szempontokat vették figyelembe, amelyeket az ismertebb felsőoktatási rangsorok készítői – mint például az oktatók és a hallgatók aránya –, hanem a tudományos munkák idézettsége, valamint akadémiai és a munkáltatói vélemények alapján rangsorolták az intézmények képzéseit, több mint hetvenezer megkérdezett válaszait összesítették.
A CEU érte el a legjobb eredményt
A magyarországi egyetemek közül a CEU érte el a legjobb eredményt: a filozófiai képzések 200-as rangsorában az 51-100. helyre sorolták, míg a nemzetközi tanulmányok és a politikatudományi képzések listáján a 42. helyet szerezte meg – ezzel az intézmény javított tavalyi helyezésén, akkor a filozófia szak a 101-150. helyig jutott, a politikatudomány és a nemzetközi tanulmányok pedig az 51-100. helyig. Igaz, ezzel együtt az intézmény szociológiai képzése kicsúszott a kétszáz legjobb közül.
A matematikai képzések rangsorában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ért el kiemelkedő eredményt, a 151-200. helyre sorolták, de az intézmény informatikai és építőmérnöki képzései is a top 200-ba kerültek.
A modern nyelvtudományi képzések rangsorában a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem szerzett 151-200. helyezést, utóbbi az angol nyelvi és irodalmi képzések listáján is 151-200. lett, a Pécsi Tudományegyetemmel együtt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a földtudományi és az agrárképzések rangsorában szerezte meg a 151-200. helyet, de az agrárterületen erős a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is – mindkét intézményt a 151-200. hely közé sorolták.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
Miért nem működik egy elméletileg jól kitalált rendszer a gyakorlatban? Mosóczi András, a Mateking alapító-vezetőjének írása. Vélemény.
1109 diák volt, akinek nem lett meg középszinten még az elégséges sem.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrég közzétette átfogó, háromkötetes javaslatcsomagját, melynek célja, hogy hiteles képet adjon a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről, és megoldási irányokat vázoljon fel a jövőre nézve.
Miközben a toborzóplakátokon modern felszerelés, korszerű körülmények és vonzó katonai életpálya látszik, Pálinkás Szilveszter szerint a valóság egészen más a Magyar Honvédségnél: csatornaszag a folyosókon, penészes zuhanyzók és szálláshelyek, kiszámíthatatlan munkaidő, alacsony fizetés és szakadozó egyenruhák várják a fiatalokat.
