Felsőoktatási világrangsor: csak egy magyar egyetem került a top 200-ba

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem is lecsúszott a Quacquarelli Symonds (QS) tematikus világrangsorairól: tavaly még három magyarországi egyetem képzése került a kétszáz legjobb közé, a 2012-es listákon már csak a Közép-európai Egyetem (CEU) szerepel.

  • Szabó Fruzsina
Diplomaosztó a CEU-n. Három képzés került a kétszáz legjobb közé

Elkészültek a Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2012-es tematikus rangsorai – a brit cég öt képzési terület huszonkilenc oktatási programját vizsgálta, a listák összeállításakor az oktatói kiválóságot, a felsőoktatási intézmények elismertségét, a publikációk számát és idézettségét, valamint a kutatói munka eredményeit vették figyelembe.

Magyarországról idén egyedül a Közép-európai Egyetem oktatási programjai kerültek a kétszáz legjobb közé. A filozófiai képzések rangsorában a CEU szakja a 101-150. helyig jutott - szomszédos országok felsőoktatási intézményei közül a bécsi egyetem (46. hely) és a szlovéniai University of Ljubljana szerepel a listán.

A szociológiai oktatási programok listájára is felkerült az egyetem képzése, a 101-150. helyen szerepel - az amerikai Purdue Universityvel, a George Washington Universityvel, az izraeli Tel Aviv Universityvel és a kölni egyetemmel együtt. A közép-európai országok felsőoktatási intézményei közül – a CEU-n kívül – egyedül a bécsi egyetem és a prágai Károly Egyetem képzése került be a kétszáz legjobb közé, a három intézmény közül a bécsi szerezte a legmagasabb összpontszámot.

A legjobb eredményt a nemzetközi tanulmányok és politikatudományi képzések rangsorában érte el az intézmény: az 51-100. helyig jutott, hasonló pontszámot szerzett a német Humboldt és a leideni egyetem, valamint az egyesült államokbeli Ohio State University.

Az ELTE és az SZTE lecsúszott a listáról

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tavaly a földtudományi képzések világrangsorában a 101-150. helyen szerepelt, idén azonban már nem került a kétszáz legjobb közé. Ugyanez a helyzet a Szegedi Tudományegyetemmel is, amely a vegyész- és biomérnöki képzések 2011-es listáján még a 151-200. helyig jutott, idén azonban kimaradt a rangsorból.

Az ELTE lágymányosi campusának egyik épülete. Idén lemaradt a QS tematikus rangsorairól
Fazék

A két egyetem így is jól teljesít a nemzetközi rangsorokban: a QS 2011-es összesített intézményi rangsorában az ELTE az 501-550., a szegedi egyetem az 551-600. helyig jutott, míg a legfrissebb sanghaji felsőoktatási listán mindkét egyetem a 301-400. helyezést szerezte meg. A sanghaji ARWU-listát 2003 óta minden évben összeállítja a Jiao Tong University, a szakemberek százpontos rendszerben értékelik az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismertségét, a publikációk számát és idézési gyakoriságát.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.