Professor emeritus címet kaphatnak az ELTE BTK-ról elbocsátott oktatók

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán a törvényi szabályozás és a pénzügyi kényszerűségek miatt több olyan egyetemi...

  • Eduline
Facebook - Első Magyar Egyetemfoglalás

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán a törvényi szabályozás és a pénzügyi kényszerűségek miatt több olyan egyetemi professzort egy időben érint a nyugdíjazás, akik munkája és személyisége meghatározó az oktatásban, kutatásban. Az ELTE rektora, Mezey Barna ezért kezdeményezte, hogy előzetes szakmai konzultációk alapján a kar mielőbb terjessze fel az arra érdemes kollégákat a professor emeritus címre - áll az eduline-nak eljuttatott levélben.

"Ennek révén a hallgatók és oktatók bizalmát élvező, a munkához még kedvet érző egyetemi tanárok szervezett formában is folytathatják közreműködésüket az egyetem oktatási-kutatási munkájában" - írják, hozzátéve: az egyetem ezt akkor tudja anyagilag is honorálni, ha kedvezőbb lesz a pénzügyi helyzete. A bölcsészkar dékánja, Dezső Tamás egyetértett a kezdeményezéssel, tájékoztatása szerint a legközelebbi kari tanács elé terjeszti a címre javasolt oktatók névsorát - áll a levélben.

Dezső Tamás szombaton jelentette be: a rossz anyagi helyzet miatt huszonkét oktatójától válik meg a bölcsészkar: nyugdíjas korú, 62, illetve 65 év fölötti kollégákról van szó. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérik, hogy igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig. Elveszíti az állását többek között Nádasdy Ádám nyelvész és Margócsy István irodalomtörténész is. A kar dékánja szerint az idős és a fiatal oktatók között kellett választania: erről itt olvashattok.

Az elbocsátások ellen több száz hallgató és oktató tiltakozott kedden: élőláncot fontak a BTK köré. A Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerdán rendelte el a 62 éves nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazottak jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését és nyugdíjazását, mivel az intézmény költségvetési támogatása az idei évben 25 százalékkal csökkent. Csütörtökön itt is élőlánccal tiltakoztak a hallgatók: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.