Az ELTE Bölcsészettudományi Karán a törvényi szabályozás és a pénzügyi kényszerűségek miatt több olyan egyetemi...
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán a törvényi szabályozás és a pénzügyi kényszerűségek miatt több olyan egyetemi professzort egy időben érint a nyugdíjazás, akik munkája és személyisége meghatározó az oktatásban, kutatásban. Az ELTE rektora, Mezey Barna ezért kezdeményezte, hogy előzetes szakmai konzultációk alapján a kar mielőbb terjessze fel az arra érdemes kollégákat a professor emeritus címre - áll az eduline-nak eljuttatott levélben.
"Ennek révén a hallgatók és oktatók bizalmát élvező, a munkához még kedvet érző egyetemi tanárok szervezett formában is folytathatják közreműködésüket az egyetem oktatási-kutatási munkájában" - írják, hozzátéve: az egyetem ezt akkor tudja anyagilag is honorálni, ha kedvezőbb lesz a pénzügyi helyzete. A bölcsészkar dékánja, Dezső Tamás egyetértett a kezdeményezéssel, tájékoztatása szerint a legközelebbi kari tanács elé terjeszti a címre javasolt oktatók névsorát - áll a levélben.
Dezső Tamás szombaton jelentette be: a rossz anyagi helyzet miatt huszonkét oktatójától válik meg a bölcsészkar: nyugdíjas korú, 62, illetve 65 év fölötti kollégákról van szó. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérik, hogy igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig. Elveszíti az állását többek között Nádasdy Ádám nyelvész és Margócsy István irodalomtörténész is. A kar dékánja szerint az idős és a fiatal oktatók között kellett választania: erről itt olvashattok.
Az elbocsátások ellen több száz hallgató és oktató tiltakozott kedden: élőláncot fontak a BTK köré. A Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerdán rendelte el a 62 éves nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazottak jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését és nyugdíjazását, mivel az intézmény költségvetési támogatása az idei évben 25 százalékkal csökkent. Csütörtökön itt is élőlánccal tiltakoztak a hallgatók: erről itt olvashattok.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére. Pénteken a Krasznahorkai-év részeként díszdoktorrá avatták a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót egykori iskolájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az avatással párhuzamosan megnyílt a Krasznahorkai Olvasótér is a Trefort-kerti könyvtárában – számolt be róla az MTI.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
