Palkovics: érettségi nélkül is be lehetne kerülni a felsőoktatásba

Érettségi nélkül felvételizhetnének a felsőoktatásba a szakmunkások Palkovics László elképzelése szerint. A vs.hu-nak adott interjúban a felsőoktatási államtitkár azt mondta: közgazdászokból hiány van, ezért át kell gondolni az állami ösztöndíjas helyek számát a gazdasági képzéseken.

  • Eduline
MTI / Soós Lajos

Palkovics szerint "a gazdaság szerkezetéből le lehet vezetni, milyen arányban van szükség diplomás és nem diplomás szakemberekre". Ugyanakkor a gimnáziumi férőhelyek korlátozását "valamilyen módon félreértették", és az sem cél, hogy kevesebben tanuljanak egyetemen. Az viszont igen, hogy szakmunkásként többen dolgozzanak - mondta az államtitkár a vs.hu-nak adott interjúban. Szombaton a fővárosban tüntettek a pedagógusok, többek között a gimnáziumi férőhelyek csökkentése, a szakképzés "lebutítása" és a 2015-ös költségvetés ellen: tudósításunkat itt olvashatjátok.

Palkovics szerint a szakmunkásoknak is lehetőséget kell teremteni, hogy továbbtanulhassanak, öt év munka után azonban már nehéz a közéleti tárgyakat megkövetelni. Ezért a szakmunkások érettségi nélkül, de valamilyen felvételi követelménynek megfelelve léphetnének be a felsőoktatásba. Az államtitkár szerint külföldön is van erre példa, ott az adott technológiáról tanulnak többet a diákok.

A következő tizenöt év terveit és céljait tartalmazó Fokozatváltás a felsőoktatásban című új felsőoktatási koncepciót októberben hozták nyilvánosságra, és decemberben kerülhet a kormány elé. A stratégia alapján készült törvénymódosításokat 2015 első felében terjeszthetik a parlament elé. A koncepcióról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az intézménytípusokról szóló cikkünket pedig itt találjátok. A felvételi rendszer átalakításáról itt, az orvos- és egészségtudományi képzések változásairól pedig itt olvashattok. Könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat: cikkünket itt találjátok.

Az államtitkár szerint felvételkor és az egyetem befejezésekor írt kompetenciafelmérés megoldást jelentene a 35 százalékos lemorzsolódásra, mivel már az elején kiderülne, hogyan kell segíteni a hallgatót.

Azzal kapcsolatban, hogy 2020-tól felvételi követelmény lenne az emelt szintű érettségi és egy középfokú nyelvvizsga, Palkovics azt mondta: tizenkét évnek "elégnek kell lennie arra, hogy egy nyelvet középfokon megtanuljon", a feltételek adottak hozzá.

Többen tanulhatnak ingyen a gazdasági képzéseken?

A gazdasági képzések esetében átgondoljuk az állami ösztöndíjas létszámot - mondta Palkovics László. Az államtitkár elmondása szerint azt, hogy mely szakokon hányan tanulhatnak állami ösztöndíjas képzésen, a munkerő-piaci feltételek határozzák meg, a közgazdászokból viszont most hiány van - tette hozzá. Az új felsőoktatási stratégia lecsökkentené a gazdasági alapszakok számát: erről itt olvashattok.

Az államtitkár szerint öt évre előre érdemes tervezni, de nem lehet megmondani, mi lesz a gazdaságban 5-10-15 év múlva. Palkovics szerint ezért nem érdemes nagyon specializált alapszakokat indítani, ha arra utána, két év alatt is van lehetőség. Igaz ez a felsőoktatási szakképzésre - például az informatika esetében - és a felnőttképzésre is - tette hozzá.

Palkovics a bölcsészképzéssel kapcsolatban elmondta: egyáltalán nem jó, ha valaki diplomával a kezében kettővel alacsonyabb szinten lép be a munkaerőpiacra. A bolognai rendszer lényege az lenne, hogy az alapképzés után a diákok eldönthessék, merre mennek tovább, bölcsészként pedig akár jogot is tanulhassanak. Itthon viszont a rendszert helytelenül úgy értették, hogy alapdiplomával ugyanúgy el lehet helyezkedni a piacon - magyarázta.

Új testület jön létre az egyetemeken, főiskolákon

Az államtitkár a kancellárokkal kapcsolatban elmondta: bevezetnek egy minősítési, értékelési rendszert, meghatározott célkitűzésekkel. Az új felsőoktatási koncepció alapján pedig minden intézményben létrejön egy úgynevezett konzisztórium, amely a fenntartó érdekeit képviseli majd, tagja pedig a kancellár, a rektor és 3-5 külső szakember lesz. "Bizonyos kérdésekben a testület véleménye lenne a kiindulópont a szenátus számára. Az irányt egyébként a szereplők elfogadhatónak tartják, a részletekről kell még beszélni" - tette hozzá Palkovics.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.