Waldorf-gimnázium: erre számíthattok, ha ilyen középiskolát választanátok
A Waldorf-iskolák híresek befogadó közösségeikről, de sokban eltérnek a hagyományos állami iskolák rendszerétől.
Napelemes mobiltok, aquaponia, airsoft-kellékek és egy különleges módszer restaurátoroknak - ilyen projektek nyertek a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 5let Outlet ötletversenyén. Négy ötletgazdával beszélgettünk.
Túlélőkészlet fesztiválozóknak (is): napelemes mobiltok
„Ha az ember elmegy nyaralni, két dolgot szinte biztosan otthon hagy. Az egyik a kulcs, a másik a töltő” – ez volt a kiindulási pontja a Pécsi Tudományegyetemen tanuló Biró Zsófiának, aki a napelemes mobiltokkal elnyerte a Közgazdaságtudományi Kar 5let Outlet ötletverseny Simonyi Profit Díját. A joghallgató – aki saját bevallása szerint műszaki beállítottságú, de tanulmányai mellett a közgazdaságtudományi karra is átjár előadásokra, „előbb-utóbb gazdasági diplomát is szeretnék szerezni” – négy ötlettel indult a versenyen, ezek közül kettő – a napelemes mobiltok mellett egy telefonos alkalmazás – került a legjobbak közé.

„Összecsukható, hordozható napelemtelepet lehet vásárolni, és össze is lehet kapcsolni egy telefontöltővel, de sokkal egyszerűbb lenne, ha az okostelefonok műanyagtokjának hátulján lenne a napelem, amelynek a segítségével folyamatosan töltődne a telefon, így csak havonta egyszer kellene a hagyományos módon tölteni a készüléket” – mondja Biró Zsófia, hozzátéve: ez ideális megoldás lenne azoknak, akik szívesen túráznak, gyakran járnak fesztiválokra, de nyaralás közben is praktikus eszköz lenne. „Senki nem szereti, ha lemerül a telefonja, mert manapság egyébként is az az elvárás, hogy mindig elérhetők legyünk” – magyarázza. A joghallgató és csapata 2014 februárjában – a többi Simonyi-nyertessel – részt vesz a Simonyi Marketplace-en, ahol „kockázatitőke-finanszírozókat, befektetőket szeretnénk találni. Ha sikerült, szívesen dolgoznék tovább a projekten”.
Fegyverekből airsoft-kellék
„Hat éve vagyok airsoft-játékos, ezért elég jól ismerem a piacon lévő airsoft-termékeket. Arra figyeltem fel, hogy bár a legtöbbről azt mondják, hogy száz százalékig az eredeti fegyver másolata, valójában van különbség, nemcsak a fegyver anyagában, hanem méretben is” – mondja Hegedis Dániel, a pécsi egyetem harmadéves, gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatója, aki különleges ötlettel nyerte el a Simonyi Innovációs Díjat.
| Ötletverseny |
| A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának vállalkozói ötletversenyének nyertesei lehetőséget kapnak az ötletek kidolgozására és megvalósítására, ebben a Pécsiközgáz Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központjának (BEDC) Simonyi Vállalkozásfejlesztési Programja segít nekik. |
Az egyetemista az eredeti, éles fegyverek alacsony energiájú légfegyverekké való átalakításának lehetőségeit tanulmányozta. „Az alapkérdés az, hogy mit kezdjenek az országok a régi, elavult fegyverekkel. Ezek a fegyverek vagy raktárakban porosodnak, vagy megsemmisítik őket, vagy eladják, akár más országoknak, akár gyűjtőknek, ez esetben természetesen számolni kell a hatástalanítás költségeivel” – magyarázza, hozzátéve: ha ezeket airsoft-fegyverekké alakítják, két legyet ütnek egy csapásra, az airsoft-játék ugyanis egyre népszerűbb.
Aquaponia – személyre szabva
„Úgy kezdődött, hogy egy barátommal beszélgettem, aki megemlítette, hogy olvasott egy különleges zöld technológiáról, az aquaponiáról” – mondja Kovács Nikoletta, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója és PhD-hallgatója, aki ötletével megnyerte a Simonyi Fenntarthatósági Díjat, és már az üzleti terven dolgozik.

Az aquaponia az aquakultúra és a hidroponia kombinációja, tökéletes technológia azoknak, akik szívesen termesztenének otthon zöldséget, és friss halért sem a hipermarketbe mennének. Az alapelv egyszerű: a haltartály vizét az agyaggolyóval, kaviccsal, perlittel vagy kőzetgyapottal töltött tálcákban lévő növények kapják meg, amelyek felveszik a tápanyagot, egyben megszűrik és oxigénnel dúsítják a vizet, amely aztán visszakerül a halak tartályába. „Az Egyesült Államokban régóta használják ezt a technológiát, itthon azonban még senki nem foglalkozik azzal, hogy a különböző igényekre szabja az aquaponiás berendezéseket, például különböző méretű berendezéseket biztosítson az érdeklődőknek” – mondja Kovács Nikoletta, hozzátéve: szerencséjük van, az ötlet megvalósítása ugyanis nagy anyagi befektetést nem igényel, viszont sok időre lesz szükség a kidolgozásához.
Új eszköz restaurátoroknak
„A lézeres felülettisztítás lehetőséget, pontosabban a lézeres ablációnak nevezett jelenséget az első lézerek kifejlesztése után nagyon hamar felfedezték, és azóta is kutatják, különböző célokra fel is használják. Én is hosszú ideje foglalkozom a ennek a folyamatnak a tudományos vizsgálatával, és évek óta dolgozunk a restaurátori alkalmazások területén is. A pályázatra benyújtott ötlet nem maga a módszer, hiszen azt az 1970-es években használták először, hanem ennek az eszköznek a magyarországi elterjesztése a restaurátori gyakorlatban” – mondja Márton Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézetének egyetemi docense, a Simonyi Kreativitás Díj nyertese.
„A módszer lényege, hogy az impulzusszerűen alkalmazott lézerfény kölcsönhatásba lép a besugárzott anyaggal, és – pontatlan kifejezéssel élve – elpárologtat egy felületi réteget, amely impulzusonként a hajszál keresztmetszeténél akár százszor vékonyabb, de annál jóval vastagabb is lehet. Mindez a besugárzott anyag és a lézer tulajdonságaitól függ. Ha szerencsénk van, és elegendő tudásunk, tapasztalatunk, akkor úgy tudjuk megválasztani a paramétereket, hogy a szennyeződés elpárologjon, a megőrizni kívánt eredeti felület pedig sértetlenül megmaradjon” – magyarázza, hozzátéve: a lézeres tisztítás újabb elem lehet a restaurátorok eszköztárában.
Márton Zsuzsanna abban bízik, hogy külső befektetőt találhatnak, „több magánvállalkozás van a világon, amely hasonló szolgáltatásokból él, talán a magyarországi viszonyok között is meg lehet találni az üzletileg is működőképes modellt.”
A Waldorf-iskolák híresek befogadó közösségeikről, de sokban eltérnek a hagyományos állami iskolák rendszerétől.
Nyolcezer forinttal emelkedett a támogatás összege a tavalyihoz képest. A Magyar Államkincstár frissítette a nyelvvizsga támogatásról szóló tájékoztatóját, mely szerint 2026-ban maximum 80 700 forintot kaphattok vissza az első sikeres nyelvvizsga díjából.
Előfordul, hogy a már sok helyen bevezetett szabadszedéses menzákon elfogynak egyes fogások, a gyerekek pedig egyszerűen tudomásul veszik ezt – miközben lenne lehetőségük úgynevezett pufferételt kérni.
Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.
Fekete Giorgio dalában fekete humorral, a zenekartól megszokott módon, éles társadalomkritikával illeti a gödi Samsung SDI-gyár körüli ügyét.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szeptemberben díszdoktori címmel tünteti ki egykori hallgatóját, a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót – az elismerés az író előtt tisztelgő, egyéves programsorozat egyik kiemelt eseménye lesz.
Február 15-én éjfélkor zárul a jelentkezés a felsőoktatási felvételire. Mivel még a véghajrában is felmerülhetnek olyan kérdések, melyekre biztosan tudnotok kell a választ, ezért összeszedtük nektek, hogy mikre kell pontosan figyelnetek.
Korhatárhoz kötnék a Facebook, a TikTok, az Instagram, a YouTube, a Snapchat, az X, a Reddit, a Kick és a Twitch használatát is.
A Széchenyi István Egyetem két jelenlegi és egy már végzett hallgatója szerepelt a napokban az RTL Cápák között című televíziós műsorában.