Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Napelemes mobiltok, aquaponia, airsoft-kellékek és egy különleges módszer restaurátoroknak - ilyen projektek nyertek a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 5let Outlet ötletversenyén. Négy ötletgazdával beszélgettünk.
Túlélőkészlet fesztiválozóknak (is): napelemes mobiltok
„Ha az ember elmegy nyaralni, két dolgot szinte biztosan otthon hagy. Az egyik a kulcs, a másik a töltő” – ez volt a kiindulási pontja a Pécsi Tudományegyetemen tanuló Biró Zsófiának, aki a napelemes mobiltokkal elnyerte a Közgazdaságtudományi Kar 5let Outlet ötletverseny Simonyi Profit Díját. A joghallgató – aki saját bevallása szerint műszaki beállítottságú, de tanulmányai mellett a közgazdaságtudományi karra is átjár előadásokra, „előbb-utóbb gazdasági diplomát is szeretnék szerezni” – négy ötlettel indult a versenyen, ezek közül kettő – a napelemes mobiltok mellett egy telefonos alkalmazás – került a legjobbak közé.

„Összecsukható, hordozható napelemtelepet lehet vásárolni, és össze is lehet kapcsolni egy telefontöltővel, de sokkal egyszerűbb lenne, ha az okostelefonok műanyagtokjának hátulján lenne a napelem, amelynek a segítségével folyamatosan töltődne a telefon, így csak havonta egyszer kellene a hagyományos módon tölteni a készüléket” – mondja Biró Zsófia, hozzátéve: ez ideális megoldás lenne azoknak, akik szívesen túráznak, gyakran járnak fesztiválokra, de nyaralás közben is praktikus eszköz lenne. „Senki nem szereti, ha lemerül a telefonja, mert manapság egyébként is az az elvárás, hogy mindig elérhetők legyünk” – magyarázza. A joghallgató és csapata 2014 februárjában – a többi Simonyi-nyertessel – részt vesz a Simonyi Marketplace-en, ahol „kockázatitőke-finanszírozókat, befektetőket szeretnénk találni. Ha sikerült, szívesen dolgoznék tovább a projekten”.
Fegyverekből airsoft-kellék
„Hat éve vagyok airsoft-játékos, ezért elég jól ismerem a piacon lévő airsoft-termékeket. Arra figyeltem fel, hogy bár a legtöbbről azt mondják, hogy száz százalékig az eredeti fegyver másolata, valójában van különbség, nemcsak a fegyver anyagában, hanem méretben is” – mondja Hegedis Dániel, a pécsi egyetem harmadéves, gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatója, aki különleges ötlettel nyerte el a Simonyi Innovációs Díjat.
| Ötletverseny |
| A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának vállalkozói ötletversenyének nyertesei lehetőséget kapnak az ötletek kidolgozására és megvalósítására, ebben a Pécsiközgáz Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központjának (BEDC) Simonyi Vállalkozásfejlesztési Programja segít nekik. |
Az egyetemista az eredeti, éles fegyverek alacsony energiájú légfegyverekké való átalakításának lehetőségeit tanulmányozta. „Az alapkérdés az, hogy mit kezdjenek az országok a régi, elavult fegyverekkel. Ezek a fegyverek vagy raktárakban porosodnak, vagy megsemmisítik őket, vagy eladják, akár más országoknak, akár gyűjtőknek, ez esetben természetesen számolni kell a hatástalanítás költségeivel” – magyarázza, hozzátéve: ha ezeket airsoft-fegyverekké alakítják, két legyet ütnek egy csapásra, az airsoft-játék ugyanis egyre népszerűbb.
Aquaponia – személyre szabva
„Úgy kezdődött, hogy egy barátommal beszélgettem, aki megemlítette, hogy olvasott egy különleges zöld technológiáról, az aquaponiáról” – mondja Kovács Nikoletta, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója és PhD-hallgatója, aki ötletével megnyerte a Simonyi Fenntarthatósági Díjat, és már az üzleti terven dolgozik.

Az aquaponia az aquakultúra és a hidroponia kombinációja, tökéletes technológia azoknak, akik szívesen termesztenének otthon zöldséget, és friss halért sem a hipermarketbe mennének. Az alapelv egyszerű: a haltartály vizét az agyaggolyóval, kaviccsal, perlittel vagy kőzetgyapottal töltött tálcákban lévő növények kapják meg, amelyek felveszik a tápanyagot, egyben megszűrik és oxigénnel dúsítják a vizet, amely aztán visszakerül a halak tartályába. „Az Egyesült Államokban régóta használják ezt a technológiát, itthon azonban még senki nem foglalkozik azzal, hogy a különböző igényekre szabja az aquaponiás berendezéseket, például különböző méretű berendezéseket biztosítson az érdeklődőknek” – mondja Kovács Nikoletta, hozzátéve: szerencséjük van, az ötlet megvalósítása ugyanis nagy anyagi befektetést nem igényel, viszont sok időre lesz szükség a kidolgozásához.
Új eszköz restaurátoroknak
„A lézeres felülettisztítás lehetőséget, pontosabban a lézeres ablációnak nevezett jelenséget az első lézerek kifejlesztése után nagyon hamar felfedezték, és azóta is kutatják, különböző célokra fel is használják. Én is hosszú ideje foglalkozom a ennek a folyamatnak a tudományos vizsgálatával, és évek óta dolgozunk a restaurátori alkalmazások területén is. A pályázatra benyújtott ötlet nem maga a módszer, hiszen azt az 1970-es években használták először, hanem ennek az eszköznek a magyarországi elterjesztése a restaurátori gyakorlatban” – mondja Márton Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézetének egyetemi docense, a Simonyi Kreativitás Díj nyertese.
„A módszer lényege, hogy az impulzusszerűen alkalmazott lézerfény kölcsönhatásba lép a besugárzott anyaggal, és – pontatlan kifejezéssel élve – elpárologtat egy felületi réteget, amely impulzusonként a hajszál keresztmetszeténél akár százszor vékonyabb, de annál jóval vastagabb is lehet. Mindez a besugárzott anyag és a lézer tulajdonságaitól függ. Ha szerencsénk van, és elegendő tudásunk, tapasztalatunk, akkor úgy tudjuk megválasztani a paramétereket, hogy a szennyeződés elpárologjon, a megőrizni kívánt eredeti felület pedig sértetlenül megmaradjon” – magyarázza, hozzátéve: a lézeres tisztítás újabb elem lehet a restaurátorok eszköztárában.
Márton Zsuzsanna abban bízik, hogy külső befektetőt találhatnak, „több magánvállalkozás van a világon, amely hasonló szolgáltatásokból él, talán a magyarországi viszonyok között is meg lehet találni az üzletileg is működőképes modellt.”
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).