Ombudsmani intő az erőforrás-minisztériumnak

Szabó Máté ombudsman szerint egyes felsőoktatási intézmények nem egységes gyakorlattal érvényesítik a fogyatékossággal...

  • MTI

Szabó Máté ombudsman szerint egyes felsőoktatási intézmények nem egységes gyakorlattal érvényesítik a fogyatékossággal élő hallgatók jogait, ezért egyértelmű jogszabályok meghozatalára kérte az emberierőforrás-minisztert.

Az ombudsman pénteki közleménye szerint a vizsgálat több ellentmondásra mutatott rá a felsőoktatásban tanuló, fogyatékossággal élő hallgatók esetében. A fogyatékossággal élő ember fogalmának meghatározása és a személyi kör például nem egységes az ENSZ Egyezményben és a felsőoktatásra vonatkozó szabályokban. Szabó Máté szerint ez a nem egyértelmű vagy hiányos jogi szabályozás miatt történhetett.

Szabó Máté szerint a korábbi és a jelenlegi szabályok értelmében is jogszerűen fordulhatnak volt felsőoktatási intézményükhöz azok a fogyatékossággal élő hallgatók, akik már záróvizsgát tettek, jogviszonyuk megszűnt, de a nyelvvizsga hiánya miatt oklevelüket nem vehették át. Kérelmüket a felsőoktatási intézménynek annak tartalma szerint, érdemben kell elbírálnia, és nem hivatkozhat az időközben megszűnt hallgatói jogviszonyra.

Az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult, és kérte a jogszabályok közötti összhang megteremtését, a felsőoktatási intézmények rektorainál pedig kezdeményezte, hogy a jogszabályban foglaltak szerint segítsék elő a fogyatékos hallgatók jogainak érvényesülését.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.