Szabó Máté ombudsman szerint egyes felsőoktatási intézmények nem egységes gyakorlattal érvényesítik a fogyatékossággal...
Szabó Máté ombudsman szerint egyes felsőoktatási intézmények nem egységes gyakorlattal érvényesítik a fogyatékossággal élő hallgatók jogait, ezért egyértelmű jogszabályok meghozatalára kérte az emberierőforrás-minisztert.
Az ombudsman pénteki közleménye szerint a vizsgálat több ellentmondásra mutatott rá a felsőoktatásban tanuló, fogyatékossággal élő hallgatók esetében. A fogyatékossággal élő ember fogalmának meghatározása és a személyi kör például nem egységes az ENSZ Egyezményben és a felsőoktatásra vonatkozó szabályokban. Szabó Máté szerint ez a nem egyértelmű vagy hiányos jogi szabályozás miatt történhetett.
Szabó Máté szerint a korábbi és a jelenlegi szabályok értelmében is jogszerűen fordulhatnak volt felsőoktatási intézményükhöz azok a fogyatékossággal élő hallgatók, akik már záróvizsgát tettek, jogviszonyuk megszűnt, de a nyelvvizsga hiánya miatt oklevelüket nem vehették át. Kérelmüket a felsőoktatási intézménynek annak tartalma szerint, érdemben kell elbírálnia, és nem hivatkozhat az időközben megszűnt hallgatói jogviszonyra.
Az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult, és kérte a jogszabályok közötti összhang megteremtését, a felsőoktatási intézmények rektorainál pedig kezdeményezte, hogy a jogszabályban foglaltak szerint segítsék elő a fogyatékos hallgatók jogainak érvényesülését.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Az oktatási miniszter szerint a szemléletváltás nem szavakban, hanem döntésekben mérhető, majd hozzátette, hogy az első 60 nap intézkedései már egyértelműen kijelölték a magyar oktatás új irányát.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Térítésmentesen látogathatnák a 16 év alatti gyerekek a látvány-csapatsportágak első osztályú bajnoki mérkőzéseit egy új belügyminisztériumi jogszabálytervezet szerint. Az ingyenes belépő nemcsak a gyerekeknek, hanem egy kísérőjüknek is járna.
