Csütörtökön tartották az első tárgyalást a HÖK-ös pénzügyek nyilvánossága miatt indított perben - írja az Átlátszó...
Csütörtökön tartották az első tárgyalást a HÖK-ös pénzügyek nyilvánossága miatt indított perben - írja az Átlátszó Oktatás.
Ahogy korábban megírtuk, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának hallgatója tavaly tavasszal nyújtott be közérdekű adatigénylést az ÁJK HÖK-nek, az Egyetemi HÖK-nek, az ÁJK-nak és az ELTE-nek, amelyben a hallgatói önkormányzat zárszámadásairól, a tisztségviselőknek kifizetett juttatásokról és a számukra közéleti- és jutalomkeret terhére folyósított kifizetésekről kért tájékoztatást. Miután ezt kétszer elutasították, a diák beperelte az egyetemet.
A felperes szerint a HÖK közfeladatot lát el, ezért az, hogy mire költi a rábízott pénzt, közérdekű adat, az egyetem szerint azonban a HÖK-ös tisztségviselőknek kifizetett juttatások személyes adatnak minősülnek.
Áprilisban a jogi kar hallgatói önkormányzata határozatot hozott arról, hogy a hallgatói képviselők aláírhatnak egy nyilatkozatot, amelyben hozzájárulnak, hogy a számukra kiutalt összeg nagyságát a HÖK irodájában bárki megismerhesse. A határozatot azonban felfüggesztették, az egyetem főtitkára szerint ugyanis további egyeztetésekre van szükség, a kérdést nem határozatban, hanem országos szinten, vagy legalább a HÖK alapszabályában kellene szabályozni. Az ELTE júniusban nyilvánosságra hozta a tisztségviselői ösztöndíjak maximális összegét: erről itt olvashattok.
A beszámolók szerint a tárgyaláson felmerült, hogy a diák rosszindulatúan és visszaélésszerűen kérte ki a HÖK-től az adatokat. A bíró bekérte az ELTE ÁJK HÖK Alapszabályát, mivel ennek egyik pontjára hivatkozott a keresetben: e szerint minden évben léteznie kell zárszámadásnak, az egyetem viszont tagadta ezt.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) képviselője a hallgató mellett érvelt a tárgyaláson, mivel a NAIH szerint a HÖK-ös pénzügyek közérdekű adatnak minősülnek. A következő tárgyalás október 3-án,12:00-kor lesz.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
