Nyilvánosságra kell-e hozni a HÖK-ös ösztöndíjakat?

Csütörtökön tartották az első tárgyalást a HÖK-ös pénzügyek nyilvánossága miatt indított perben - írja az Átlátszó...

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Csütörtökön tartották az első tárgyalást a HÖK-ös pénzügyek nyilvánossága miatt indított perben - írja az Átlátszó Oktatás.

Ahogy korábban megírtuk, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának hallgatója tavaly tavasszal nyújtott be közérdekű adatigénylést az ÁJK HÖK-nek, az Egyetemi HÖK-nek, az ÁJK-nak és az ELTE-nek, amelyben a hallgatói önkormányzat zárszámadásairól, a tisztségviselőknek kifizetett juttatásokról és a számukra közéleti- és jutalomkeret terhére folyósított kifizetésekről kért tájékoztatást. Miután ezt kétszer elutasították, a diák beperelte az egyetemet.

A felperes szerint a HÖK közfeladatot lát el, ezért az, hogy mire költi a rábízott pénzt, közérdekű adat, az egyetem szerint azonban a HÖK-ös tisztségviselőknek kifizetett juttatások személyes adatnak minősülnek.

Áprilisban a jogi kar hallgatói önkormányzata határozatot hozott arról, hogy a hallgatói képviselők aláírhatnak egy nyilatkozatot, amelyben hozzájárulnak, hogy a számukra kiutalt összeg nagyságát a HÖK irodájában bárki megismerhesse. A határozatot azonban felfüggesztették, az egyetem főtitkára szerint ugyanis további egyeztetésekre van szükség, a kérdést nem határozatban, hanem országos szinten, vagy legalább a HÖK alapszabályában kellene szabályozni. Az ELTE júniusban nyilvánosságra hozta a tisztségviselői ösztöndíjak maximális összegét: erről itt olvashattok.

A beszámolók szerint a tárgyaláson felmerült, hogy a diák rosszindulatúan és visszaélésszerűen kérte ki a HÖK-től az adatokat. A bíró bekérte az ELTE ÁJK HÖK Alapszabályát, mivel ennek egyik pontjára hivatkozott a keresetben: e szerint minden évben léteznie kell zárszámadásnak, az egyetem viszont tagadta ezt.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) képviselője a hallgató mellett érvelt a tárgyaláson, mivel a NAIH szerint a HÖK-ös pénzügyek közérdekű adatnak minősülnek. A következő tárgyalás október 3-án,12:00-kor lesz.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.