Egy betegségre hivatkozva kérvényezte, hogy úgy is adják ki a diplomáját, hogy nincs nyelvvizsgája. A gond, hogy az ő betegségére ezt nem kaphatná meg,
A felsőoktatási törvény számos fogyatékosság és betegség esetén engedményeket adhat a diplomához szükséges kötelező középfokú nyelvvizsga letétele alól. Egy hallgató erre hivatkozva nyújtott be kérelmet Tóth Péter, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának dékánja felé, melyben az Index szerint az alábbi indokokat nevezte meg a felmentésért:
A probléma, hogy a felsőoktatási törvény nem, csak egy adórendelet említi olyan betegségek között, amit figyelembe kell venni és kedvezmény vagy méltányosság adható ez alapján - a betegséget személyiségi jogokra hivatkozva nem tette közzé a portál. A kérelmét mégis elfogadták, de hogyan?
Az eset kiemelkedő eleme, hogy a méltányosságot elnyerő hallgató Tóth Péter hivatalának vezetőjének lánya.
Az egyetem a portál megkeresésére némileg megdöbbent, ugyanis csak úgy kerülhetett ki ilyen adat, ha valaki nem tartotta be a hallgatók személyes adatainak kezelésére vonatkozó előírásokat. Másodsorban közölték, hogy a méltányosságot a hallgató betegsége alapján gyakorolták, bár nem nevezték meg pontosan, hogy milyen szabály alapján. Annyit tettek hozzá, hogy "ilyen egyéni döntési eset nagyon ritkán fordul elő".
Mivel az egyetem méltányossági jogkörrel ruházza fel a dékánokat, így az Index által megkérdezett jogi szakértő szerint nem biztos, hogy törvénytelen volt az eset, hiszen a méltányosság lényege az egyéni helyzetekkel, problémákkal kapcsolatos.
A történetben nem kihagyható szál, hogy Török Márk - aki a cikket író Rovó Attilának adott interjút - még a nyáron egy kísértetiesen hasonló történettel hozakodott elő visszatámadásként, mikor a túlkoros EHÖK-elnököt távozásra szólította fel 12 szegedi dékán, mert az előírtaknál régebb óta vezeti a hallgatói önkormányzatot. Hogy hallgatói személyes adatok hogyan kerülhetnek ki a sajtóhoz, azt az olvasó fantáziájára bízzuk.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
