Egy betegségre hivatkozva kérvényezte, hogy úgy is adják ki a diplomáját, hogy nincs nyelvvizsgája. A gond, hogy az ő betegségére ezt nem kaphatná meg,
A felsőoktatási törvény számos fogyatékosság és betegség esetén engedményeket adhat a diplomához szükséges kötelező középfokú nyelvvizsga letétele alól. Egy hallgató erre hivatkozva nyújtott be kérelmet Tóth Péter, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának dékánja felé, melyben az Index szerint az alábbi indokokat nevezte meg a felmentésért:
A probléma, hogy a felsőoktatási törvény nem, csak egy adórendelet említi olyan betegségek között, amit figyelembe kell venni és kedvezmény vagy méltányosság adható ez alapján - a betegséget személyiségi jogokra hivatkozva nem tette közzé a portál. A kérelmét mégis elfogadták, de hogyan?
Az eset kiemelkedő eleme, hogy a méltányosságot elnyerő hallgató Tóth Péter hivatalának vezetőjének lánya.
Az egyetem a portál megkeresésére némileg megdöbbent, ugyanis csak úgy kerülhetett ki ilyen adat, ha valaki nem tartotta be a hallgatók személyes adatainak kezelésére vonatkozó előírásokat. Másodsorban közölték, hogy a méltányosságot a hallgató betegsége alapján gyakorolták, bár nem nevezték meg pontosan, hogy milyen szabály alapján. Annyit tettek hozzá, hogy "ilyen egyéni döntési eset nagyon ritkán fordul elő".
Mivel az egyetem méltányossági jogkörrel ruházza fel a dékánokat, így az Index által megkérdezett jogi szakértő szerint nem biztos, hogy törvénytelen volt az eset, hiszen a méltányosság lényege az egyéni helyzetekkel, problémákkal kapcsolatos.
A történetben nem kihagyható szál, hogy Török Márk - aki a cikket író Rovó Attilának adott interjút - még a nyáron egy kísértetiesen hasonló történettel hozakodott elő visszatámadásként, mikor a túlkoros EHÖK-elnököt távozásra szólította fel 12 szegedi dékán, mert az előírtaknál régebb óta vezeti a hallgatói önkormányzatot. Hogy hallgatói személyes adatok hogyan kerülhetnek ki a sajtóhoz, azt az olvasó fantáziájára bízzuk.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
