Egy betegségre hivatkozva kérvényezte, hogy úgy is adják ki a diplomáját, hogy nincs nyelvvizsgája. A gond, hogy az ő betegségére ezt nem kaphatná meg,
A felsőoktatási törvény számos fogyatékosság és betegség esetén engedményeket adhat a diplomához szükséges kötelező középfokú nyelvvizsga letétele alól. Egy hallgató erre hivatkozva nyújtott be kérelmet Tóth Péter, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának dékánja felé, melyben az Index szerint az alábbi indokokat nevezte meg a felmentésért:
A probléma, hogy a felsőoktatási törvény nem, csak egy adórendelet említi olyan betegségek között, amit figyelembe kell venni és kedvezmény vagy méltányosság adható ez alapján - a betegséget személyiségi jogokra hivatkozva nem tette közzé a portál. A kérelmét mégis elfogadták, de hogyan?
Az eset kiemelkedő eleme, hogy a méltányosságot elnyerő hallgató Tóth Péter hivatalának vezetőjének lánya.
Az egyetem a portál megkeresésére némileg megdöbbent, ugyanis csak úgy kerülhetett ki ilyen adat, ha valaki nem tartotta be a hallgatók személyes adatainak kezelésére vonatkozó előírásokat. Másodsorban közölték, hogy a méltányosságot a hallgató betegsége alapján gyakorolták, bár nem nevezték meg pontosan, hogy milyen szabály alapján. Annyit tettek hozzá, hogy "ilyen egyéni döntési eset nagyon ritkán fordul elő".
Mivel az egyetem méltányossági jogkörrel ruházza fel a dékánokat, így az Index által megkérdezett jogi szakértő szerint nem biztos, hogy törvénytelen volt az eset, hiszen a méltányosság lényege az egyéni helyzetekkel, problémákkal kapcsolatos.
A történetben nem kihagyható szál, hogy Török Márk - aki a cikket író Rovó Attilának adott interjút - még a nyáron egy kísértetiesen hasonló történettel hozakodott elő visszatámadásként, mikor a túlkoros EHÖK-elnököt távozásra szólította fel 12 szegedi dékán, mert az előírtaknál régebb óta vezeti a hallgatói önkormányzatot. Hogy hallgatói személyes adatok hogyan kerülhetnek ki a sajtóhoz, azt az olvasó fantáziájára bízzuk.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
