Az ösztöndíjak kifizetéséhez meglesznek a szükséges források, azokat még nyáron átutalják az intézményeknek, szeptember közepére pedig el kell készülnie annak a munkaanyagnak, amely a felsőoktatási szakok profiltisztítását, valamint a finanszírozási irányelveket tartalmazza, és amelyet a Felsőoktatási Kerekasztal bevonásával dolgoznak ki - mondta Klinghammer István az MTI-nek. Megjegyezte azt is: jövőre a 240 pontos minimumhatárt szakonként áttekintik, de azt mindenképpen emelni kell.
A felsőoktatási államtitkár a terület finanszírozásáról azt mondta: a felsőoktatás közvetlen állami támogatása idén 123 milliárd forint. Ezen túl 58 milliárd forint a korábban jelentkező problémák rendezését célozza, a PPP-program kiváltására pedig 27 milliárd forint jut, és további forrásokat biztosítanak adósságrendezésre is. A két tételt összeadva összesen 181 milliárd forintot tesz ki. Klinghammer István szerint ezzel szinten tartották a korábbi keretösszeget.
A felsőoktatási államtitkár elfogadja, hogy ebből az 58 milliárd forintból pont azok a felsőoktatást pillérként tartó egyetemek nem részesülnek, mint a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az ELTE vagy a Semmelweis Egyetem. De ez azt is jelenti, hogy ezek az intézmények megfelelően gazdálkodnak. Hozzátette: meglepte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorának nyilatkozata, amelyben hosszasan részletezte az intézmény forráshiányát, valamint nehéz gazdasági helyzetét.
Az államtitkár szerint azonban az éremnek van egy másik oldala is. A műszaki egyetem bevételei példamutatóak, több mint 8 milliárd forint van államkötvényben, és az államkincstári számlán 1,5 milliárd forintot halmoztak fel. Az oktatók bérezése pedig a felsőoktatás élvonalában van. A Műegyetem példamutató szakmai színvonala miatt az intézmény nem is érdemli meg, hogy negatív hírek miatt kerüljön be a lapokba - fogalmazott.
A sok pénznél persze mindig jó a több - mondta Klinghammer István, aki szerint ugyanakkor reálisan kell látni a helyzetet, vagyis azt, hogy az államnak mennyi forrás áll a rendelkezésére. Kérdésként merül fel az is, hogy jól gazdálkodnak-e a rendelkezésre álló forrásokkal a felsőoktatási intézmények. Az ugyanis nagyon egyenetlen - állapította meg, hozzátéve: ezért kéri a rektorokat, vezessék be a kancellári rendszert. Aki a szakmában kiváló tudós, nem biztos, hogy jól tud gazdálkodni - jegyezte meg, és több nemzetközi példát is hozott erre.
"A nehéz gazdasági helyzetre történő folyamatos hivatkozást elfogadom, csak azt szeretném kérni, hogy az arányok változzanak. Mostantól inkább koncentráljunk a munkára, a minőség javítására" - fogalmazott. Arra biztatja a rektorokat, a hallgatói önkormányzatot és a Felsőoktatási Kerekasztal tagjait, hogy szeptember közepére készüljön el az anyag a profiltisztításról és a finanszírozási irányelvekről. Tehát azokat a szakokat, ahol nincs megfelelő számú jelentkező, érdemes lenne kivezetni az intézmény képzési kínálatából - fejtette ki.
Klinghammer István továbbra is alacsonynak tartja a 240 pontos felvételi ponthatárt. Szerinte jövőre mindenképpen emelni kell, méghozzá szakonkénti bontásban. Most attól tart, hogy a hallgatói igények bizonyos képzésekre összpontosulnak majd. Hozzátette, emelni kellene az érettségi elégséges szintjét is, a jelenlegi 20 százalékról legalább 40 százalékra.
A felsőoktatási államtitkár a felsőoktatás átalakításának stratégiai irányaival kapcsolatban elmondta: az a cél, hogy 2014 és 2020 között a tudományegyetemek vagy karaik közül minél több kerüljön be a TOP 200-ba. Erre 10-12 "pilléregyetemnek" lehet esélye, a cél érdekében a brüsszeli támogatás egy része az ő erősítésüket szolgálná.
Kitért arra is, hogy a felsőoktatás átalakítását célzó stratégiai anyag alapján tudományegyetemeket, egyetemeket, szakfőiskolákat és regionális helyi főiskolákat lehetne megkülönböztetni. Az első kettő doktori iskolákat, mesterképzést működtetne, kiváló kutatótevékenységgel, míg a szakfőiskola a saját területén magas színvonalú képzést adna. Negyedik kategóriaként vezetné be a regionális helyi főiskolákat, amelyek 30-40 kilométeres körzetben az általános életminőség emelését szolgálnák, és kétéves felsőoktatási szakképzést biztosítanának. Ha a hallgató úgy dönt, innen is továbbléphet főiskolára, akár egyetemre is, ahogy erre számos nemzetközi példa van.
Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy más szakokon is változás lesz a Bologna-rendszerben a tanárképzés után, azt mondta: ő ezt az egyetemekre szeretné bízni. A felsőoktatási kerekasztal következő ülését július 12-re hívták össze - mondta a felsőoktatásért felelős államtitkár.
