A lehetőségeink felét elpazaroljuk, erre figyelmeztet az ENSZ

A nők tudományos életbeli alulreprezentáltságára hívta fel a figyelmet az UNESCO és az Európai Parlament is a tudományos pályát választó nők és lányok nemzetközi napján, amelyet idén tartottak meg először.

  • MTI

Az ENSZ Közgyűlése tavaly decemberben nyilvánította február 11-ét a tudományos pályát választó nők és lányok nemzetközi napjává. Az UNESCO főtitkára a nemzetközi nap alkalmából közzétett üzenetében elmondta, ma nagyobb szüksége van a világnak a tudományra és a tudománynak a nőkre, mint bármikor.

Irina Bokova emlékeztet arra, hogy a legutóbbi UNESCO-jelentés szerint a világ tudományos kutatóinak csupán 28 százaléka nő. A nők kevésbé férnek hozzá a forrásokhoz, és kisebb esélyük van arra, hogy vezető pozícióba kerüljenek a tudományos életben. Egyetlen ország sem képes előrelépni kreativitása, energiája és álmai csupán felét használva - mondta.

Kapcsolódó cikkek

Külsejük alapján osztályozzák a lányokat?

Nagyon kevés nő az IT-szektorban

Az IT szexi, csak a lányok még nem jöttek rá

Az Európai Parlament a nemzetközi napon Twitter-üzenetben hívta fel a figyelmet arra, hogy míg az unió országaiban a nők a lakosság felét adják, addig az EU-ban dolgozó kutatók között csak 33 százalék az arányuk.

Az UNESCO adatai szerint Magyarországon 2010-ben a tudományos pályát választók között 32,1 százalékban voltak nők, 2013-ban arányuk 30,9 százalékra csökkent, 2015-re viszont 31 százalékra emelkedett.

A sort Európában Lettország vezeti 52,4 százalékkal, Magyarország az európai országok között az utolsó negyedben található a 32,7 százalékos női kutatói arányt felmutató Belgium és a 31,9 százalékot produkáló Dánia között.

Miközben egyre több nő kapcsolódik be a felsőoktatásba, viszonylag kevesen választják a kutatói pályát - hívja fel a figyelmet az UNESCO.

Adataik szerint Magyarországon az egyetemi alapképzésben tanulók 53 százaléka nő, a doktori képzésben az arányuk már csak 49 százalék, a kutatóknak viszont már csak 31 százaléka nő.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.