A lehetőségeink felét elpazaroljuk, erre figyelmeztet az ENSZ

A nők tudományos életbeli alulreprezentáltságára hívta fel a figyelmet az UNESCO és az Európai Parlament is a tudományos pályát választó nők és lányok nemzetközi napján, amelyet idén tartottak meg először.

  • MTI

Az ENSZ Közgyűlése tavaly decemberben nyilvánította február 11-ét a tudományos pályát választó nők és lányok nemzetközi napjává. Az UNESCO főtitkára a nemzetközi nap alkalmából közzétett üzenetében elmondta, ma nagyobb szüksége van a világnak a tudományra és a tudománynak a nőkre, mint bármikor.

Irina Bokova emlékeztet arra, hogy a legutóbbi UNESCO-jelentés szerint a világ tudományos kutatóinak csupán 28 százaléka nő. A nők kevésbé férnek hozzá a forrásokhoz, és kisebb esélyük van arra, hogy vezető pozícióba kerüljenek a tudományos életben. Egyetlen ország sem képes előrelépni kreativitása, energiája és álmai csupán felét használva - mondta.

Kapcsolódó cikkek

Külsejük alapján osztályozzák a lányokat?

Nagyon kevés nő az IT-szektorban

Az IT szexi, csak a lányok még nem jöttek rá

Az Európai Parlament a nemzetközi napon Twitter-üzenetben hívta fel a figyelmet arra, hogy míg az unió országaiban a nők a lakosság felét adják, addig az EU-ban dolgozó kutatók között csak 33 százalék az arányuk.

Az UNESCO adatai szerint Magyarországon 2010-ben a tudományos pályát választók között 32,1 százalékban voltak nők, 2013-ban arányuk 30,9 százalékra csökkent, 2015-re viszont 31 százalékra emelkedett.

A sort Európában Lettország vezeti 52,4 százalékkal, Magyarország az európai országok között az utolsó negyedben található a 32,7 százalékos női kutatói arányt felmutató Belgium és a 31,9 százalékot produkáló Dánia között.

Miközben egyre több nő kapcsolódik be a felsőoktatásba, viszonylag kevesen választják a kutatói pályát - hívja fel a figyelmet az UNESCO.

Adataik szerint Magyarországon az egyetemi alapképzésben tanulók 53 százaléka nő, a doktori képzésben az arányuk már csak 49 százalék, a kutatóknak viszont már csak 31 százaléka nő.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.