Hamarosan jön az újabb szigorítás, és már a mesterképzésekre jelentkezéskor is nézni fogják a nyelvvizsga meglétét, miközben még mindig sok diploma ragad bent az egyetemeken, főiskolákon a papír hiányában. A parlamenti képviselők körében sem túl rózsás a helyzet, a többségüknek ugyanis nincs nyelvvizsgája, de úgy tűnik, hogy ez a politikában nem gátja a karriernek.
Minden képviselői frakcióban kisebbségben vannak a nyelvvizsgával bírók, kivéve az LMP-t, ott mindenkinek van ilyen papírja – igaz könnyű nekik, mindössze öten vannak. Összeszedtünk néhány ismert politikust, akinek még nem sikerült letennie a nyelvvizsgát. Magyar politikusok diploma nélkül: egyetemi végzettség nem kell a karrierhez?
Kunhalmi Ágnes az MSZP budapesti elnöke augusztusban próbálkozott az angol középfok írásbeli vizsgájával, sikertelenül. Így a diplomáját sem kaphatja meg a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán.
Tállai András fideszes képviselőt nemrég nevezték ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal élére, és nem mellesleg ő a nemzetgazdasági tárca miniszterhelyettese is. Nyelvvizsgája azonban nincs, ahogy a NAV-elnöki székében korábban helyet foglaló Vida Ildikónak sem.
Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője, országosan ismert politikus, ám nyelvvizsgája a parlament által közölt életrajza alapján neki sincs.
Miniszterelnökségig is lehet vinni nyelvvizsga nélkül, erre élő példa Gyurcsány Ferenc, aki a mai napig nem szerzett papírt nyelvtudásáról.
Bár Orbán Viktor annak idején Nagy-Britanniában is tanult, így minden bizonnyal jól beszél angolul, papírt erről mégsem szerzett – legalábbis életrajzában nem tüntette ezt fel.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
