Hamarosan jön az újabb szigorítás, és már a mesterképzésekre jelentkezéskor is nézni fogják a nyelvvizsga meglétét, miközben még mindig sok diploma ragad bent az egyetemeken, főiskolákon a papír hiányában. A parlamenti képviselők körében sem túl rózsás a helyzet, a többségüknek ugyanis nincs nyelvvizsgája, de úgy tűnik, hogy ez a politikában nem gátja a karriernek.
Minden képviselői frakcióban kisebbségben vannak a nyelvvizsgával bírók, kivéve az LMP-t, ott mindenkinek van ilyen papírja – igaz könnyű nekik, mindössze öten vannak. Összeszedtünk néhány ismert politikust, akinek még nem sikerült letennie a nyelvvizsgát. Magyar politikusok diploma nélkül: egyetemi végzettség nem kell a karrierhez?
Kunhalmi Ágnes az MSZP budapesti elnöke augusztusban próbálkozott az angol középfok írásbeli vizsgájával, sikertelenül. Így a diplomáját sem kaphatja meg a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán.
Tállai András fideszes képviselőt nemrég nevezték ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal élére, és nem mellesleg ő a nemzetgazdasági tárca miniszterhelyettese is. Nyelvvizsgája azonban nincs, ahogy a NAV-elnöki székében korábban helyet foglaló Vida Ildikónak sem.
Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője, országosan ismert politikus, ám nyelvvizsgája a parlament által közölt életrajza alapján neki sincs.
Miniszterelnökségig is lehet vinni nyelvvizsga nélkül, erre élő példa Gyurcsány Ferenc, aki a mai napig nem szerzett papírt nyelvtudásáról.
Bár Orbán Viktor annak idején Nagy-Britanniában is tanult, így minden bizonnyal jól beszél angolul, papírt erről mégsem szerzett – legalábbis életrajzában nem tüntette ezt fel.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
