A tehetségek külföldre vándorlása a legtöbb országban komoly probléma: nagy számokról van szó, hiszen a jelenség nemcsak a tudományos kutatókat érinti, hanem például az orvosokat vagy az informatikusokat is - jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke csütörtökön Egerben, az Eszterházy Károly Egyetemen zajló 4. országos tudományos diákköri fórumon.
Lovász László előadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy az Egyesült Államok közepes vagy jelentősebb egyetemein a doktoranduszok több mint fele külföldről érkezik, nagy részük pedig ott is marad. Kitért arra is: "ha az összes külföldön tartózkodó neves magyar tudós hazajönne, nem igazán tudnánk nekik állást adni". A már külföldön dolgozó magyar tudósok itthoni kapcsolataik révén ugyanakkor sokat tudnak segíteni, van, aki rendszeresen tart előadásokat Magyarországon is, és van, aki magyar diákokat fogad odakint.
Lovász szerint a tehetséges tudósok hazahozatalánál az első és legfontosabb kérdés a jövedelem. Az MTA Lendület programja erre próbál megoldást kínálni, ennek keretében már több mint száz fiatal tudós jött haza, illetve maradt eleve itthon. A programban részt vevők fizetése lényegében megduplázódik, de ezzel is csak a cseh pályatársak fizetési szintjét érik el.
Ezért más előnyöket - például kutatócsoport vagy laboratórium összeállításának lehetőségét - is felajánlja a program, aminek szerepe van abban is, hogy a 30, 40 évesek közül kiemelje a jövő vezetőit - tette hozzá. Az MTA elnöke ugyanakkor szóvá tett egy aggasztó jelenséget is: nagyon sokan már érettségi után elmennek külföldre tanulni. Ezért szerinte az egészen kiemelkedő tanulók számára Magyarországon is kiválósági ösztöndíjat kellene adni, ennek kialakításán már az akadémia is dolgozik.
Akik ugyanis legalább pár évet Magyarországon járnak egyetemre, képet kapnak a kutatásokról, Magyarország vezető tudósairól. Ám aki már érettségi után elmegy, nem szerzi meg ezt a tudást - mondta Lovász László. Kitért arra is, hogy a tudományos élet ma már folyamatosan cirkulál, a tudósok különböző okokból állandóan vándorolnak, sok helyen már nemcsak a diákok, hanem az oktatók nagy részéről is elmondható, hogy más országból érkezett. Magyarország e tekintetben kevés mozgás történt, kevés az itt tanító külföldi szakember. Pedig a körbevándorlás következménye az is, hogy más szemléletek, más ismeretek, tapasztalatok is megjelenhetnek egy-egy helyen, ami fokozhatja a kutatás és az oktatás hatékonyságát - közölte.
Lovász László beszélt arról is, hogy a magyar oktatás ma is bír vonzerővel, olyan színvonalas, speciális tudást lehet itthon szerezni, amelyre van kereslet. Azaz: a diákok idecsábításával is érdemes foglalkozni. Úgy fogalmazott: a tudomány olyan sportág, ahol nincs ezüstérem, aki másodjára, vagy gyöngébben fedezi fel ugyanazt, azt a világ nem fogja elismerni. "Ez azt jelenti, hogy nekünk a legjobb csapatokat kell fölállítani azokon a területeken, ahol kutatni tudunk. Ha ehhez külföldiekre van szükség, akkor őket kell bevonni" - tette hozzá. Azt mondta: Magyarországnak be kell illeszkednie a diákok és a kutatók körforgásába, de ehhez az egyetemek bürokratizmusát, a magyar tudományos élet néhány nagyon ellenszenves és hátrányos vonását is le kell küzdeni.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
