Mindennap földbe döngölik a muszlim diákokat a német egyetemeken, de most minden megváltozhat

„Tényleg Kölnből jöttél? És mit gondolsz az Iszlám Államról?” – ezzel nyitotta a beszélgetést az egyetemen egy német születésű fejkendős muszlim gyökerű lánnyal egyik társa. Mozgalmat indítottak a mindennapi rasszizmus ellen, amit "elkövetői" gyakran észre sem vesznek.

  • Lapszemle

A mindennapi, mások által gyakran észre sem vett, mégis sértő megnyilvánulások ellen hozták létre Mainz és Frankfurt egyetemi campusain a #CampusRassismus hasthaget a Twitteren. Itt bárki elmondhatja, milyen bántó dolgok érték az egyetemen.

A Deutsche Wellének a szociológus hallgató Emine Aslan elmondta, azért hozták létre az online kibeszélést, mert nehéz elmagyarázni, miért bántók azok a kérdések és megjegyzések, amikről a gazdáik még csak nem is sejtik, hogy azok. A konkrét történetet alapján azonban mindenkinek világos lehet, mit és miért nem illik mondani például egy ázsiai vagy muszlim gyökerű diáknak.

Aslan elmesélte azt az esetet DW-nek, amikor egy szociológiaprofesszor a többnejűségről és az iszlám országokban tapasztalható nemek közti egyenlőtlenségről beszélt neki, amikor feltűnt a szemináriumán fejkendőben. Később pedig az oktató közölte vele, át kéne gondolnia, hogy tudományos pályára akar-e lépni, mivel feltételezte, hogy úgyis a háztartásban lesz a helye férje mellett.

De nem csak muszlimok mesélik el kellemetlen élményeiket a Twitteren, hanem melegek, fogyatékkal élők és azok is, akiket női mivoltuk miatt ér valamilyen kellemetlen élmény.

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

„Attól nem lesz olvasó senki, ha tudja, hogy hívták az adott Móricz-regény főhősét”

Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.