Mindennap földbe döngölik a muszlim diákokat a német egyetemeken, de most minden megváltozhat

„Tényleg Kölnből jöttél? És mit gondolsz az Iszlám Államról?” – ezzel nyitotta a beszélgetést az egyetemen egy német születésű fejkendős muszlim gyökerű lánnyal egyik társa. Mozgalmat indítottak a mindennapi rasszizmus ellen, amit "elkövetői" gyakran észre sem vesznek.

  • Lapszemle

A mindennapi, mások által gyakran észre sem vett, mégis sértő megnyilvánulások ellen hozták létre Mainz és Frankfurt egyetemi campusain a #CampusRassismus hasthaget a Twitteren. Itt bárki elmondhatja, milyen bántó dolgok érték az egyetemen.

A Deutsche Wellének a szociológus hallgató Emine Aslan elmondta, azért hozták létre az online kibeszélést, mert nehéz elmagyarázni, miért bántók azok a kérdések és megjegyzések, amikről a gazdáik még csak nem is sejtik, hogy azok. A konkrét történetet alapján azonban mindenkinek világos lehet, mit és miért nem illik mondani például egy ázsiai vagy muszlim gyökerű diáknak.

Cikkeink a témában

Muszlim diákkal "poénkodott" az amerikai tanár

Szidalmazták a muszlim lányt, az igazgató kiállt mellette

A párizsi terrortámadások után ezt üzenték a muszlim diákok

Aslan elmesélte azt az esetet DW-nek, amikor egy szociológiaprofesszor a többnejűségről és az iszlám országokban tapasztalható nemek közti egyenlőtlenségről beszélt neki, amikor feltűnt a szemináriumán fejkendőben. Később pedig az oktató közölte vele, át kéne gondolnia, hogy tudományos pályára akar-e lépni, mivel feltételezte, hogy úgyis a háztartásban lesz a helye férje mellett.

De nem csak muszlimok mesélik el kellemetlen élményeiket a Twitteren, hanem melegek, fogyatékkal élők és azok is, akiket női mivoltuk miatt ér valamilyen kellemetlen élmény.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.