Minden elsőéves meghízik az egyetemen?

Nem, de az biztos, hogy ha már Amerikában nevet adnak egy ilyen jelenségnek, akkor tömegekről beszélhetünk.

  • Eduline
theepochtimes.com

Nem, de az biztos, hogy ha már Amerikában nevet adnak egy ilyen jelenségnek, akkor tömegekről beszélhetünk. A Freshmen 15 arra a 15 fontra utal (egy font nagyjából fél kilónak felel meg), amennyit egy átlagos gólya hízik az első év alatt az Egyesült Államokban.

Az elmúlt időszakban sok tanulmány és vizsgálat foglalkozott a Freshmen 15-jelenséggel, és bár többen cáfolták a elsőre túlzónak hangzó 7,5 kilogrammos átlagos súlygyarapodást, abban mindenki egyetért, hogy létező problémáról van szó.

A rohamos hízás több tényező együttes hatásának köszönhető: ide tartozik az alváshiány, a sok alkohol, stressz, és ami a legfontosabb: a drasztikus váltás a „mama főztjéről” a rossz minőségű gyorskajákra. A tengerentúlon az sem sokat segít a helyzeten, hogy a legtöbb egyetemi menzán az "all you can eat" rendszer működik, vagyis bármiből bármennyit lehet enni. A választék ráadásul kísértetiesen hajaz bármely hazai gyorsétteremlánc kínálatára, ami nem feltétlenül a friss és egészséges ételekről híres.

Meglepő, hogy bár elsőre sokan inkább a lányokat érintő problémára gondolhatnak, az egyetemeken végzett több ezer fős kutatások szerint ez az időszak sokkal veszélyesebb a fiúk számára, ráadásul náluk kisebb az esélye, hogy a későbbiekben le tudják adni a felszedett pluszkilókat.

A továbbtanulás előtt álló középiskolások egy része egyébként annyira fél a Freshmen 15-től, hogy "előfogyókúrákat" tartanak beiratkozás előtt, illetve különböző fórumokon osztják meg tanácsaikat arról, hogyan lehet elkerülni a hízást. A recept persze egyszerű: több mozgás, kevesebb éjszakai pizzázás, na és persze az alkoholfogyasztás visszafogása. Ha ez nem jön össze, jöhetnek a elhízott gólyákra szakosodott nyári táborok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.