Minden elsőéves meghízik az egyetemen?

Nem, de az biztos, hogy ha már Amerikában nevet adnak egy ilyen jelenségnek, akkor tömegekről beszélhetünk.

  • Eduline
theepochtimes.com

Nem, de az biztos, hogy ha már Amerikában nevet adnak egy ilyen jelenségnek, akkor tömegekről beszélhetünk. A Freshmen 15 arra a 15 fontra utal (egy font nagyjából fél kilónak felel meg), amennyit egy átlagos gólya hízik az első év alatt az Egyesült Államokban.

Az elmúlt időszakban sok tanulmány és vizsgálat foglalkozott a Freshmen 15-jelenséggel, és bár többen cáfolták a elsőre túlzónak hangzó 7,5 kilogrammos átlagos súlygyarapodást, abban mindenki egyetért, hogy létező problémáról van szó.

A rohamos hízás több tényező együttes hatásának köszönhető: ide tartozik az alváshiány, a sok alkohol, stressz, és ami a legfontosabb: a drasztikus váltás a „mama főztjéről” a rossz minőségű gyorskajákra. A tengerentúlon az sem sokat segít a helyzeten, hogy a legtöbb egyetemi menzán az "all you can eat" rendszer működik, vagyis bármiből bármennyit lehet enni. A választék ráadásul kísértetiesen hajaz bármely hazai gyorsétteremlánc kínálatára, ami nem feltétlenül a friss és egészséges ételekről híres.

Meglepő, hogy bár elsőre sokan inkább a lányokat érintő problémára gondolhatnak, az egyetemeken végzett több ezer fős kutatások szerint ez az időszak sokkal veszélyesebb a fiúk számára, ráadásul náluk kisebb az esélye, hogy a későbbiekben le tudják adni a felszedett pluszkilókat.

A továbbtanulás előtt álló középiskolások egy része egyébként annyira fél a Freshmen 15-től, hogy "előfogyókúrákat" tartanak beiratkozás előtt, illetve különböző fórumokon osztják meg tanácsaikat arról, hogyan lehet elkerülni a hízást. A recept persze egyszerű: több mozgás, kevesebb éjszakai pizzázás, na és persze az alkoholfogyasztás visszafogása. Ha ez nem jön össze, jöhetnek a elhízott gólyákra szakosodott nyári táborok.

Hozzászólások

Központosítás, forráskivonás, rosszabbul teljesítő diákok - így változott a közoktatás az elmúlt 15 évben

Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.