A felsőoktatási szakképzés szakmát ad és "belépőt" jelent a felsőoktatásba. Itt van minden, amit tudnod kell róla.
A felsőoktatási szakképzések az elmélet és a gyakorlat között félúton vannak. Az OKJ-val ellentétben ilyen képzést – elődjével, a felsőfokú szakképzéssel ellentétben - 2012 óta csak egyetemek és főiskolák indíthatnak. A BA/BSc-szintnél alacsonyabb képzés felsőfokú szakképzettséget biztosít, de nem minősül felsőfokú végzettségi szintnek: a hallgatók nem diplomát, hanem oklevelet kapnak, záróvizsgázniuk viszont kell.
Milyen hosszú?
A képzés kétéves, ezalatt 120 kreditet kell elvégezni. Ha a végzett hallgató az úgynevezett besorolási alap- vagy osztatlan szakon tanul tovább, ezeknek egy részét beszámítják: legalább 30, legfeljebb kilencven kreditet. Azt, hogy melyik felsőoktatási szakképzéshez milyen besorolási szak tartozik, a felvételi tájékoztatóban teszik közzé.
Van felvételi?
A képzés hivatalosan a felsőoktatás része, így az alap-, osztatlan- és mesterszakokon is érvényes felvételi szabályok vonatkoznak rá. Minden évben február közepéig, illetve a keresztféléves eljárás során november közepéig kell jelentkezni a szakokra. Az állami ösztöndíjas hely feltétele, hogy a felvételiző elérje a minimumponthatárt, és beférjen a szak maximális létszámába (a szakos kapacitásba).
Mekkora eséllyel lehet államis helyet szerezni?
A hallgatók jelentős része államilag támogatottként kezdhette meg a tanulmányait az utóbbi két évben. A minimumponthatár ráadásul alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan képzéseken: az idén 500-ból 240 pont, amelyet az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni. A minimumponthatár a jelenlegi állás szerint utoljára 2016-ban növekszik majd, 260 pontra.
Fogynak vele az ingyenes félévek?
Az OKJ-s képzésekkel ellentétben a felsőoktatási szakképzés beleszámít az állami ösztöndíjas félévekbe, így négy szemeszterrel kevesebb marad későbbre, illetve ennyi ''maradékra'' van szükség a végig ingyenes képzéshez.
Top 10: felsőoktatási szakképzések*
turizmus-vendéglátáskereskedelem és marketinggazdálkodási és menedzsmentpénzügy és számvitelkommunikáció és médiaszociális és ifjúsági munkanemzetközi gazdálkodásiemberi erőforrásokcsecsemő- és kisgyermeknevelőjogi*A 2015-ös felvételi adatok alapján.
Cikkünk a Campus Plusz 2015 című kiadványban jelent meg.
Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatását hétfőn 14 órától tartják. A miniszterjelölteket kinevezésük előtt az illetékes szakbizottság hallgatja meg: ilyenkor ismertetik terveiket, válaszolnak a képviselők kérdéseire, majd a bizottság véleményt mond a jelölésükről.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
