Minden, amit a felsőoktatási szakképzésről tudni kell

A felsőoktatási szakképzés szakmát ad és "belépőt" jelent a felsőoktatásba. Itt van minden, amit tudnod kell róla.

  • Eduline

Mire jó?

A felsőoktatási szakképzések az elmélet és a gyakorlat között félúton vannak. Az OKJ-val ellentétben ilyen képzést – elődjével, a felsőfokú szakképzéssel ellentétben - 2012 óta csak egyetemek és főiskolák indíthatnak. A BA/BSc-szintnél alacsonyabb képzés felsőfokú szakképzettséget biztosít, de nem minősül felsőfokú végzettségi szintnek: a hallgatók nem diplomát, hanem oklevelet kapnak, záróvizsgázniuk viszont kell.

Milyen hosszú?

A képzés kétéves, ezalatt 120 kreditet kell elvégezni. Ha a végzett hallgató az úgynevezett besorolási alap- vagy osztatlan szakon tanul tovább, ezeknek egy részét beszámítják: legalább 30, legfeljebb kilencven kreditet. Azt, hogy melyik felsőoktatási szakképzéshez milyen besorolási szak tartozik, a felvételi tájékoztatóban teszik közzé.

Van felvételi?

A képzés hivatalosan a felsőoktatás része, így az alap-, osztatlan- és mesterszakokon is érvényes felvételi szabályok vonatkoznak rá. Minden évben február közepéig, illetve a keresztféléves eljárás során november közepéig kell jelentkezni a szakokra. Az állami ösztöndíjas hely feltétele, hogy a felvételiző elérje a minimumponthatárt, és beférjen a szak maximális létszámába (a szakos kapacitásba).

Mekkora eséllyel lehet államis helyet szerezni?

A hallgatók jelentős része államilag támogatottként kezdhette meg a tanulmányait az utóbbi két évben. A minimumponthatár ráadásul alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan képzéseken: az idén 500-ból 240 pont, amelyet az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni. A minimumponthatár a jelenlegi állás szerint utoljára 2016-ban növekszik majd, 260 pontra.

Fogynak vele az ingyenes félévek?

Az OKJ-s képzésekkel ellentétben a felsőoktatási szakképzés beleszámít az állami ösztöndíjas félévekbe, így négy szemeszterrel kevesebb marad későbbre, illetve ennyi ''maradékra'' van szükség a végig ingyenes képzéshez.

Top 10: felsőoktatási szakképzések*

turizmus-vendéglátás

kereskedelem és marketing

gazdálkodási és menedzsment

pénzügy és számvitel

kommunikáció és média

szociális és ifjúsági munka

nemzetközi gazdálkodási

emberi erőforrások

csecsemő- és kisgyermeknevelő

jogi

*A 2015-ös felvételi adatok alapján.

Cikkünk a Campus Plusz 2015 című kiadványban jelent meg.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.