Milliókat érő ötlettel rukkolt elő két egyetemista
Meglepő pénzgyűjtési akcióba kezdett két brit hallgató: reklámfelületként értékesítik a saját arcukat.
Eduline
Ross Harper és Ed Moyse a saját arcukkal üzletelnek
YouTube
Meglepő pénzgyűjtési akcióba kezdett két brit hallgató: reklámfelületként értékesítik a saját arcukat. Az ötletre már több nagy cég (köztük az Ernst & Young) is ráharapott, így mára milliomos lett a két diák – adta hírül a Huffington Post.
Ross Harper és Ed Moyse 2011 októberében indította el a BuyMyFace.com nevű oldalt, ahol bárki kibérelheti a diákok arcát, hogy saját üzletét népszerűsítse. A két egyetemista összesen 80 ezer dollár, vagyis nagyjából 17 és fél millió forint tartozást halmozott fel – mivel másképp esélyük sem lett volna kifizetni a diákhitelből származó adósságot, úgy gondolták, nem mindennapi módon próbálnak pénzhez jutni.
Kezdetben a hirdetésekért napi 1 fontot kértek, ma már azonban 600 dollárt, azaz 132 ezer forintot kell fizetni egy 24 órás reklámért. Bár a teljes tartozást még nem sikerült kifizetniük, hamarosan erre is sor kerülhet: saját bevallásuk szerint ugyanis mindössze 180 nap alatt 50 ezer dollárt, azaz 11 millió forintot gyűjtöttek össze. Nem ők az egyetlenek, akik furcsa pénzgyűjtő kampányba kezdtek – egy másik ötletes akcióról itt olvashatsz bővebben.
Egy érettségire felkészítő matekóra ára magántanárnál 4–8 ezer forint között mozog, de annak, aki emelt bioszra készül, még inkább a zsebébe kell nyúlnia, hiszen egy 90 perces alkalomért akár 13 ezer forintot is elkérhetnek. Megkérdeztünk érettségi előtt álló diákokat, hogyan készülnek az iskolán kívül a májusi vizsgákra.
Miután nagy felháborodást keltett a bocskaikerti ovi udvarán megjelent, Magyar Pétert lejárató óriásplakát, megkerestük kérdéseinkkel az érintett óvodát. Végül a helyi önkormányzat közleményét továbbították, amelyben azt írják, a hirdetőfelületen megjelenő adattartalomért ők nem tartoznak felelősséggel.
Egy három évtizede pályán lévő óvónő tapasztalatai szerint egyre több iskolaéretlen gyereket küldenek kötelezően az iskolába, a szakma minősége pedig a felhígulás veszélyével küzd.
A tíz legnagyobb hazai egyetem közül nyolcban kizárólag a gazdaságtudományi képzéseken nőtt az állami férőhelyek száma, miközben a többi szakterületen a keretszámok változatlanok maradtak az előző évhez képest.