Meglepő pénzgyűjtési akcióba kezdett két brit hallgató: reklámfelületként értékesítik a saját arcukat.
Meglepő pénzgyűjtési akcióba kezdett két brit hallgató: reklámfelületként értékesítik a saját arcukat. Az ötletre már több nagy cég (köztük az Ernst & Young) is ráharapott, így mára milliomos lett a két diák – adta hírül a Huffington Post.
Ross Harper és Ed Moyse 2011 októberében indította el a BuyMyFace.com nevű oldalt, ahol bárki kibérelheti a diákok arcát, hogy saját üzletét népszerűsítse. A két egyetemista összesen 80 ezer dollár, vagyis nagyjából 17 és fél millió forint tartozást halmozott fel – mivel másképp esélyük sem lett volna kifizetni a diákhitelből származó adósságot, úgy gondolták, nem mindennapi módon próbálnak pénzhez jutni.
Kezdetben a hirdetésekért napi 1 fontot kértek, ma már azonban 600 dollárt, azaz 132 ezer forintot kell fizetni egy 24 órás reklámért. Bár a teljes tartozást még nem sikerült kifizetniük, hamarosan erre is sor kerülhet: saját bevallásuk szerint ugyanis mindössze 180 nap alatt 50 ezer dollárt, azaz 11 millió forintot gyűjtöttek össze. Nem ők az egyetlenek, akik furcsa pénzgyűjtő kampányba kezdtek – egy másik ötletes akcióról itt olvashatsz bővebben.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
