Megúszhatjátok a jegy nélküli utazást a fagyban?

Nem minden BKK-automata működik a mínuszokban, ezért joggal merül fel a kérdés, hogy mi a teendő, ha a szó szerint lefagyott gép miatt nem tudtál jegyet váltani.

  • Eduline
Mohai Balázs - MTI

A nagy fagyban több helyen is elromlottak a BKK jegyautomatái, ami miatt sok utas nem jutott jegyhez a napokban.

Ha vizsgára igyekszel, nem biztos, hogy lesz időd keresgélni a megfelelő gépet vagy egy jegypénztárt, így elképzelhető, hogy jegy nélkül leszel kénytelen utazni.

Sajnos az ellenőrök ilyen esetben is megbírságolnak, de van esély arra, hogy méltányosságból elengedjék a pótdíjat.

Ehhez írni kell a BKK panaszirodájának, meg kell adni a sikertelen jegyvásárlás helyszínét, az automata azonosítóját és a pótdíjazás időpontját.

A BKK a hvg.hu-val azt közölte, hogy a szerelőik igyekeznek elhárítani a hibát, ami 78 jegyautomatát érintett.

(hvg.hu)

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.