Megszólalt az ELTE rektora a BME-GTK kiválásának ügyében

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) gazdaság- és társadalomtudományi karának kiválása és beolvadása az Eötvös Loránd Tudományegyetembe (ELTE) mindkét intézményt mélyen érintené - mondta Mezey Barna, az ELTE rektora szerdán a köztévén.

  • MTI
Fülöp Máté

A rektor szerint a diákok ebből nem sokat érzékelnének, mert arra törekednek, hogy a képzés helyileg ugyanott maradjon, csak a diplomán szerepelne egy másik intézmény, mint most. "Én azt gondolom, hogy ha mind a két oldalon felkészülünk és következetes a fenntartó álláspontja ebben a kérdésben, akkor meg lehet úgy oldani a kérdést és le lehet úgy vezetni a tárgyalásokat, hogy a legkisebb fájdalommal és a legnagyobb nyereséggel záruljon" - mondta a rektor a kar kiválásáról.

Hétfőn a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szenátusa egyértelműen a gazdaság- és társadalomtudományi kar megtartása mellett foglalt állást, erről intézkedési tervet is elfogadott. Az egyetem MTI-hez eljuttatott közleményében az áll: az intézmény rektora és kancellárja fordult a szenátushoz azért, hogy a testület nyilvánítsa ki elkötelezettségét a nyolc karral rendelkező BME egységének megőrzése iránt. Az egyetem legfőbb döntéshozó szerve hétfői ülésén kinyilvánította, hogy a gazdaság- és társadalomtudományi kart "a BME szerves és lényeges részének tekinti, ezért továbbra is törekszik az egyetem integritásának megőrzésére, és ehhez kéri a fenntartó támogatását".

Októberben az Index írt arról, hogy a kar az ELTE-hez kerülhet. Ezt követően a Műegyetem szenátusa - beleértve a gazdaságtudományi kar dékánját is - egyhangú állásfoglalást fogadott el, miszerint az intézménynek szüksége van humán és gazdasági ismereteket oktató szervezetre. Az oktatásért felelős államtitkárság december 5-én közölte: fenntartóként kezdeményezi, hogy a kar 2017. augusztus 1-jétől tartozzon az ELTE-hez.

Eldőlt: az ELTE-hez csatolják a BME gazdasági karát
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.