Megszólalt az ELTE rektora a BME-GTK kiválásának ügyében

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) gazdaság- és társadalomtudományi karának kiválása és beolvadása az Eötvös Loránd Tudományegyetembe (ELTE) mindkét intézményt mélyen érintené - mondta Mezey Barna, az ELTE rektora szerdán a köztévén.

  • MTI
Fülöp Máté

A rektor szerint a diákok ebből nem sokat érzékelnének, mert arra törekednek, hogy a képzés helyileg ugyanott maradjon, csak a diplomán szerepelne egy másik intézmény, mint most. "Én azt gondolom, hogy ha mind a két oldalon felkészülünk és következetes a fenntartó álláspontja ebben a kérdésben, akkor meg lehet úgy oldani a kérdést és le lehet úgy vezetni a tárgyalásokat, hogy a legkisebb fájdalommal és a legnagyobb nyereséggel záruljon" - mondta a rektor a kar kiválásáról.

Hétfőn a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szenátusa egyértelműen a gazdaság- és társadalomtudományi kar megtartása mellett foglalt állást, erről intézkedési tervet is elfogadott. Az egyetem MTI-hez eljuttatott közleményében az áll: az intézmény rektora és kancellárja fordult a szenátushoz azért, hogy a testület nyilvánítsa ki elkötelezettségét a nyolc karral rendelkező BME egységének megőrzése iránt. Az egyetem legfőbb döntéshozó szerve hétfői ülésén kinyilvánította, hogy a gazdaság- és társadalomtudományi kart "a BME szerves és lényeges részének tekinti, ezért továbbra is törekszik az egyetem integritásának megőrzésére, és ehhez kéri a fenntartó támogatását".

Októberben az Index írt arról, hogy a kar az ELTE-hez kerülhet. Ezt követően a Műegyetem szenátusa - beleértve a gazdaságtudományi kar dékánját is - egyhangú állásfoglalást fogadott el, miszerint az intézménynek szüksége van humán és gazdasági ismereteket oktató szervezetre. Az oktatásért felelős államtitkárság december 5-én közölte: fenntartóként kezdeményezi, hogy a kar 2017. augusztus 1-jétől tartozzon az ELTE-hez.

Eldőlt: az ELTE-hez csatolják a BME gazdasági karát
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.