Milliárdokat költenek online egyetemekre - megéri?

Az első online képzésekre beiratkozott diákok kevesebb mint 4 százaléka ment át a záróvizsgákon a Massachusetts...

  • Eduline

Az első online képzésekre beiratkozott diákok kevesebb mint 4 százaléka ment át a záróvizsgákon a Massachusetts Institute of Technologyn: a 155 ezer hallgatóból mindössze 5800-an szereztek diplomát. A lesújtó statisztika nyomán felvetődik a kérdés, van-e egyáltalán értelme az interneten elvégezhető kurzusoknak – írja a Quartz nevű, technikai újdonságokkal foglalkozó hírportál.

„Mostanában mindenkinek az a célja, hogy megreformálja az oktatást, a befektetők nem sajnálnak dollármilliókat áldozni az új módszerekre, technológiákra” – olvasható a cikkben. A szerző szerint azonban jobban meg kellene gondolni, mire költenek ezentúl a befektetők: eddig az volt a cél, hogy minél több ember számára hozzáférhetővé tegyék az egyetemi tanulmányokat, a számok azonban azt mutatják, ez nem minden.

Az elérhetőség mellett a minőségre is figyelni kellene, javasolja a szerző. „Az embereknek mindenekelőtt használható tudásra lenne szüksége, és ezt a gombamód szaporodó online képzések nem biztos, hogy garantálni tudják” – olvasható a cikkben. Arról, hogy hogyan tanulhattok ingyen a Harvardon és a Princetonon, itt olvashattok bővebben.

Hozzászólások

„Nem lett eredménye a tavalyi tüntetésnek” – a BGE hallgatói továbbra is elégedetlenek, az egyetem sikeres egyeztetésekről beszél

Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.