Milliárdokat költenek online egyetemekre - megéri?

Az első online képzésekre beiratkozott diákok kevesebb mint 4 százaléka ment át a záróvizsgákon a Massachusetts...

  • Eduline

Az első online képzésekre beiratkozott diákok kevesebb mint 4 százaléka ment át a záróvizsgákon a Massachusetts Institute of Technologyn: a 155 ezer hallgatóból mindössze 5800-an szereztek diplomát. A lesújtó statisztika nyomán felvetődik a kérdés, van-e egyáltalán értelme az interneten elvégezhető kurzusoknak – írja a Quartz nevű, technikai újdonságokkal foglalkozó hírportál.

„Mostanában mindenkinek az a célja, hogy megreformálja az oktatást, a befektetők nem sajnálnak dollármilliókat áldozni az új módszerekre, technológiákra” – olvasható a cikkben. A szerző szerint azonban jobban meg kellene gondolni, mire költenek ezentúl a befektetők: eddig az volt a cél, hogy minél több ember számára hozzáférhetővé tegyék az egyetemi tanulmányokat, a számok azonban azt mutatják, ez nem minden.

Az elérhetőség mellett a minőségre is figyelni kellene, javasolja a szerző. „Az embereknek mindenekelőtt használható tudásra lenne szüksége, és ezt a gombamód szaporodó online képzések nem biztos, hogy garantálni tudják” – olvasható a cikkben. Arról, hogy hogyan tanulhattok ingyen a Harvardon és a Princetonon, itt olvashattok bővebben.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.