Már 1200 szegedi egyetemista tiltakozik az ETR kivezetése ellen

Elég reménytelennek tűnik az akciójuk.

  • Eduline

A Szegedi Tudományegyetem az utolsó hazai egyetem, ahol az ETR helyére a Neptun hallgatói támogatói rendszer lép. Mivel ez a két rendszer van a piacon, és ez ETR állami támogatása megszűnik, így szélmalomharcnak tűnik a szegediek tiltakozása.

Ennek ellenére a Délmagyar szerint mára már 1200-an írták alá az ezt megakadályozni kívánó petíciót. A tiltakozók egyik nagy problémája, hogy pont a vizsgaidőszakot közvetlenül megelőző időszakban, valamikor áprilisban cserélnék le a rendszert.

Végleg eltűnik a felsőoktatásból az ETR

A tilakozók egy tüntetést is szerveznek március 21-re, az egyetem tanulmányi és információs központja elé.

A portál szerint az adatok átemelése már zajlik, a hallgatók EHA-kódja megmarad, és a jelenlegi jelszavukat is megtarthatják. A tervek szerint április 9-től már a Neptunben vehetik fel a vizsgát és intézhetik ügyeiket a diákok.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.