Évekig harcolt, gyilkosokat küldtek rá, ősztől pedig a világ egyik legjobb egyetemén tanul

Az Oxfordi Egyetemen folytatja tanulmányait Malala Juszafzai. A Nobel-békedíjas pakisztáni jogvédő és aktivista csütörtökön tudta meg, hogy felvették a patinás intézménybe, ahol politikatudományt, filozófiát és közgazdaságtant hallgat majd.

  • MTI
MTI / EPA / T. Mughal

Az Egyesült Királyság nemzetei közül Angliában, Walesben és Észak-Írországban csütörtökön hozták nyilvánosságra az emelt szintű érettségi vizsgák eredményét, amelyek alapján a diákok felvételt nyernek az egyetemre.

Malala Juszafzai a Twitter közösségi portálon osztotta meg követőivel a jó hírt, hogy bejutott a világ egyik legjobb egyetemére. A Pakisztán északnyugati részéből származó 20 éves aktivista, aki szűkebb hazájában kiskora óta kampányolt a lányok oktatáshoz való jogáért, később pedig világszerte a gyerekek hasonló jogaiért, azt írta: "olyan izgatott vagyok, hogy Oxfordba megyek. Gratulálok minden érettségizőnek, ez volt a legnehezebb év. Mindenkinek a legjobbakat a jövőre!".

Malala Juszafzai az után került Nagy-Britanniába, hogy a pakisztáni tálibok fejbe lőtték, amiért szembeszegült a lányok oktatásáról hirdetett nézeteikkel. Sebesülése után a lányt Angliába szállították gyógykezelésre. Csodával határos módon felépült, és végül a szigetországban maradt. 

2014-ben, alig 17 évesen Nobel-békedíjjal tüntették ki a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcáért, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb Nobel-díjasa.

Noha csak júliusban múlt 20 éves, életéről könyv és film is született már. 2013-ban megjelent memoárja világszerte milliós példányszámban kelt el, és beszédeiért is komoly összegeket kap. Az összegyűlt pénzt jótékony célokra fordítja, alapítványa mellett oktatással foglalkozó szervezeteket támogat. 

Idén áprilisban António Guterres ENSZ-főtitkár a béke küldöttévé nevezte ki a Nobel-békedíjas pakisztáni diáklányt, ő a legfiatalabb, akit valaha is megbíztak az ENSZ erkölcsi tekintélyt igénylő feladatával.

Gyilkosokat küldtek rá, ma ő a legfiatalabb Nobel-díjas: húszéves Malala Juszufzai

Július 12-én lesz húszéves a pakisztáni Malala Juszufzai, aki 2014-ben alig tizenhét évesen kapta meg a Nobel-békedíjat a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcáért, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb Nobel-díjasa. Malala Juszufzai 1997. július 12-én született a pakisztáni Szvat-völgyben fekvő Mingora városában, pastu nemzetiségű, szunnita iszlám családban.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.