Magyarországon a legdrágább a felsőoktatás, még az Egyesült Államokat is leelőzzük

A Világgazdasági Fórum által vizsgált országok közül Magyarországon a legnehezebb kigazdálkodnia egy háztartásnak a felsőoktatási tandíjat. A szervezet listáját magasan vezetjük, de ennek egyáltalán nem örülhetünk.

  • Eduline

Csaknem háromszor annyiba kerül átlagosan egy hallgató két szemesztere az Egyesült Államokban, mint Magyarországon, de ha az átlagfizetést nézzük, nálunk sokkal nehezebben gazdálkodható ki a tandíj. Mi vezetjük azt a listát, ami azt vizsgálta, hol költik el a bevételük legnagyobb részét tandíjra a háztartások.

Shutterstock

Magyarországon majdnem egy teljes éves átlagfizetést kell elkölteni egy átlagos tandíjra a Világgazdasági Fórum kutatói szerint. Pontosabban az éves átlagbér 92%-át, így aki csak átlagos jövedelemmel rendelkezik, nem tudja önerőből finanszírozni a gyereke felsőoktatási tanulmányait. Azt azonban a Fórum anyaga is megjegyzi, hogy vannak államilag támogatott helyek, igaz ennek is ára van, ugyanis hallgatói szerződést kell aláírni.

Az Egyesült Államokban hírhedten magas tandíjakat kérnek el az intézmények, így nem meglepő, hogy a kutatás szerint a magyarországinál jóval többet, 92 ezer dollárt kell otthagyni a főiskolákon, egyetemeken. Ez azonban az ottani átlagbérnek így is csak alig több mint a fele, így egy átlagos keresettel rendelkező szülő is ki tudja gazdálkodni a tandíjat, igaz csak komoly lemondások árán. Persze – jegyzi meg a tanulmány - míg a tandíjak évről-évre nőnek, az átlagbérekről ez már nem mondható el.

Japánban azonban szinte mindenki számára nyitva áll a felsőoktatás, már ami az anyagi részét illeti. Az átlagos éves tandíj (24 ezer dollár) 10 ezer dollárral kevesebb a magyarországinál, ráadásul az átlagbér is jóval magasabb az ázsiai országban. Így aztán az átlagbér mindössze 18%-át kell rászánni egy átlagos tandíjra. Ehhez meg is van az infrastruktúra, ugyanis nagyjából 500 felsőoktatási intézménnyel rendelkezik a szigetország.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.