Magyarországon a legdrágább a felsőoktatás, még az Egyesült Államokat is leelőzzük

A Világgazdasági Fórum által vizsgált országok közül Magyarországon a legnehezebb kigazdálkodnia egy háztartásnak a felsőoktatási tandíjat. A szervezet listáját magasan vezetjük, de ennek egyáltalán nem örülhetünk.

  • Eduline

Csaknem háromszor annyiba kerül átlagosan egy hallgató két szemesztere az Egyesült Államokban, mint Magyarországon, de ha az átlagfizetést nézzük, nálunk sokkal nehezebben gazdálkodható ki a tandíj. Mi vezetjük azt a listát, ami azt vizsgálta, hol költik el a bevételük legnagyobb részét tandíjra a háztartások.

Shutterstock

Magyarországon majdnem egy teljes éves átlagfizetést kell elkölteni egy átlagos tandíjra a Világgazdasági Fórum kutatói szerint. Pontosabban az éves átlagbér 92%-át, így aki csak átlagos jövedelemmel rendelkezik, nem tudja önerőből finanszírozni a gyereke felsőoktatási tanulmányait. Azt azonban a Fórum anyaga is megjegyzi, hogy vannak államilag támogatott helyek, igaz ennek is ára van, ugyanis hallgatói szerződést kell aláírni.

Az Egyesült Államokban hírhedten magas tandíjakat kérnek el az intézmények, így nem meglepő, hogy a kutatás szerint a magyarországinál jóval többet, 92 ezer dollárt kell otthagyni a főiskolákon, egyetemeken. Ez azonban az ottani átlagbérnek így is csak alig több mint a fele, így egy átlagos keresettel rendelkező szülő is ki tudja gazdálkodni a tandíjat, igaz csak komoly lemondások árán. Persze – jegyzi meg a tanulmány - míg a tandíjak évről-évre nőnek, az átlagbérekről ez már nem mondható el.

Japánban azonban szinte mindenki számára nyitva áll a felsőoktatás, már ami az anyagi részét illeti. Az átlagos éves tandíj (24 ezer dollár) 10 ezer dollárral kevesebb a magyarországinál, ráadásul az átlagbér is jóval magasabb az ázsiai országban. Így aztán az átlagbér mindössze 18%-át kell rászánni egy átlagos tandíjra. Ehhez meg is van az infrastruktúra, ugyanis nagyjából 500 felsőoktatási intézménnyel rendelkezik a szigetország.

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.