A Világgazdasági Fórum által vizsgált országok közül Magyarországon a legnehezebb kigazdálkodnia egy háztartásnak a felsőoktatási tandíjat. A szervezet listáját magasan vezetjük, de ennek egyáltalán nem örülhetünk.
Csaknem háromszor annyiba kerül átlagosan egy hallgató két szemesztere az Egyesült Államokban, mint Magyarországon, de ha az átlagfizetést nézzük, nálunk sokkal nehezebben gazdálkodható ki a tandíj. Mi vezetjük azt a listát, ami azt vizsgálta, hol költik el a bevételük legnagyobb részét tandíjra a háztartások.
Magyarországon majdnem egy teljes éves átlagfizetést kell elkölteni egy átlagos tandíjra a Világgazdasági Fórum kutatói szerint. Pontosabban az éves átlagbér 92%-át, így aki csak átlagos jövedelemmel rendelkezik, nem tudja önerőből finanszírozni a gyereke felsőoktatási tanulmányait. Azt azonban a Fórum anyaga is megjegyzi, hogy vannak államilag támogatott helyek, igaz ennek is ára van, ugyanis hallgatói szerződést kell aláírni.
Az Egyesült Államokban hírhedten magas tandíjakat kérnek el az intézmények, így nem meglepő, hogy a kutatás szerint a magyarországinál jóval többet, 92 ezer dollárt kell otthagyni a főiskolákon, egyetemeken. Ez azonban az ottani átlagbérnek így is csak alig több mint a fele, így egy átlagos keresettel rendelkező szülő is ki tudja gazdálkodni a tandíjat, igaz csak komoly lemondások árán. Persze – jegyzi meg a tanulmány - míg a tandíjak évről-évre nőnek, az átlagbérekről ez már nem mondható el.
Japánban azonban szinte mindenki számára nyitva áll a felsőoktatás, már ami az anyagi részét illeti. Az átlagos éves tandíj (24 ezer dollár) 10 ezer dollárral kevesebb a magyarországinál, ráadásul az átlagbér is jóval magasabb az ázsiai országban. Így aztán az átlagbér mindössze 18%-át kell rászánni egy átlagos tandíjra. Ehhez meg is van az infrastruktúra, ugyanis nagyjából 500 felsőoktatási intézménnyel rendelkezik a szigetország.
Február 14-én írták a diákok a Studium Generale szervezésében a próbaérettségit a Corvinus egyetemen. A nap folyamán matematikából, történelemből és pénzügyi-számviteli ügyintézésből tették próbára a tudásukat.
Ma írják a jelentkezők az ingyenes próbaérettségit matekból közép- és emelt szinten a Studium Generale szervezésében. Ha esetleg lemaradtatok a jelentkezésről, de ki szeretnétek próbálni magatokat majdnem élesben, akkor töltsétek ki otthon a feladatlapot.
Az idei évben jelentősen nőtt azoknak a szülőknek a száma, akik még egy évet szeretnének adni gyereküknek az iskola előtt. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az idei kérelmek száma 2125-tel haladja meg a tavaly januári adatot.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.
Nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az Oktatási Hivatalban kialakult helyzet miatt. A szakszervezet szerint az intézmény dolgozóinak bére nincs arányban a növekvő felelősségükkel és munkaterhükkel.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati tanácsokat az E-felvételi dokumentumfeltöltéséhez.
A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
A 11-15 évesek közül minden hatodik számolt be arról, hogy már volt cyberbullying áldozata, és körülbelül minden nyolcadik ismerte el, hogy zaklatott már másokat az interneten.
Már csak néhány nap maradt benyújtani az egyetemi jelentkezéseket, ha szeptembertől a felsőoktatásban szeretnétek tanulni.
