A Világgazdasági Fórum által vizsgált országok közül Magyarországon a legnehezebb kigazdálkodnia egy háztartásnak a felsőoktatási tandíjat. A szervezet listáját magasan vezetjük, de ennek egyáltalán nem örülhetünk.
Csaknem háromszor annyiba kerül átlagosan egy hallgató két szemesztere az Egyesült Államokban, mint Magyarországon, de ha az átlagfizetést nézzük, nálunk sokkal nehezebben gazdálkodható ki a tandíj. Mi vezetjük azt a listát, ami azt vizsgálta, hol költik el a bevételük legnagyobb részét tandíjra a háztartások.
Magyarországon majdnem egy teljes éves átlagfizetést kell elkölteni egy átlagos tandíjra a Világgazdasági Fórum kutatói szerint. Pontosabban az éves átlagbér 92%-át, így aki csak átlagos jövedelemmel rendelkezik, nem tudja önerőből finanszírozni a gyereke felsőoktatási tanulmányait. Azt azonban a Fórum anyaga is megjegyzi, hogy vannak államilag támogatott helyek, igaz ennek is ára van, ugyanis hallgatói szerződést kell aláírni.
Az Egyesült Államokban hírhedten magas tandíjakat kérnek el az intézmények, így nem meglepő, hogy a kutatás szerint a magyarországinál jóval többet, 92 ezer dollárt kell otthagyni a főiskolákon, egyetemeken. Ez azonban az ottani átlagbérnek így is csak alig több mint a fele, így egy átlagos keresettel rendelkező szülő is ki tudja gazdálkodni a tandíjat, igaz csak komoly lemondások árán. Persze – jegyzi meg a tanulmány - míg a tandíjak évről-évre nőnek, az átlagbérekről ez már nem mondható el.
Japánban azonban szinte mindenki számára nyitva áll a felsőoktatás, már ami az anyagi részét illeti. Az átlagos éves tandíj (24 ezer dollár) 10 ezer dollárral kevesebb a magyarországinál, ráadásul az átlagbér is jóval magasabb az ázsiai országban. Így aztán az átlagbér mindössze 18%-át kell rászánni egy átlagos tandíjra. Ehhez meg is van az infrastruktúra, ugyanis nagyjából 500 felsőoktatási intézménnyel rendelkezik a szigetország.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
