A Világgazdasági Fórum által vizsgált országok közül Magyarországon a legnehezebb kigazdálkodnia egy háztartásnak a felsőoktatási tandíjat. A szervezet listáját magasan vezetjük, de ennek egyáltalán nem örülhetünk.
Csaknem háromszor annyiba kerül átlagosan egy hallgató két szemesztere az Egyesült Államokban, mint Magyarországon, de ha az átlagfizetést nézzük, nálunk sokkal nehezebben gazdálkodható ki a tandíj. Mi vezetjük azt a listát, ami azt vizsgálta, hol költik el a bevételük legnagyobb részét tandíjra a háztartások.
Magyarországon majdnem egy teljes éves átlagfizetést kell elkölteni egy átlagos tandíjra a Világgazdasági Fórum kutatói szerint. Pontosabban az éves átlagbér 92%-át, így aki csak átlagos jövedelemmel rendelkezik, nem tudja önerőből finanszírozni a gyereke felsőoktatási tanulmányait. Azt azonban a Fórum anyaga is megjegyzi, hogy vannak államilag támogatott helyek, igaz ennek is ára van, ugyanis hallgatói szerződést kell aláírni.
Az Egyesült Államokban hírhedten magas tandíjakat kérnek el az intézmények, így nem meglepő, hogy a kutatás szerint a magyarországinál jóval többet, 92 ezer dollárt kell otthagyni a főiskolákon, egyetemeken. Ez azonban az ottani átlagbérnek így is csak alig több mint a fele, így egy átlagos keresettel rendelkező szülő is ki tudja gazdálkodni a tandíjat, igaz csak komoly lemondások árán. Persze – jegyzi meg a tanulmány - míg a tandíjak évről-évre nőnek, az átlagbérekről ez már nem mondható el.
Japánban azonban szinte mindenki számára nyitva áll a felsőoktatás, már ami az anyagi részét illeti. Az átlagos éves tandíj (24 ezer dollár) 10 ezer dollárral kevesebb a magyarországinál, ráadásul az átlagbér is jóval magasabb az ázsiai országban. Így aztán az átlagbér mindössze 18%-át kell rászánni egy átlagos tandíjra. Ehhez meg is van az infrastruktúra, ugyanis nagyjából 500 felsőoktatási intézménnyel rendelkezik a szigetország.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.
Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Elmagyarázzuk részletesen, mikor járhat a hiányzó házira egyes és mikor nem.
Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
Az iskolákba főleg matematika- és fizikatanárt keresnek.
