A Harvardon hagyományosan kiosztásra került a Nobel-díj paródiája.
A furcsa tudományos "elismerést" a Harvard tudományos humorlapja, az Annals of Improbable Research szerkesztői alapították, és idén is a Nobel-díj bejelentéseit megelőzően adták át csütörtökön (magyar idő szerint péntek hajnalban).
Olyan tudományos eredmények kaphattak az elmúlt években IgNobelt, amelyek „az embert először megnevettetik, majd elgondolkodtatják” - tehát nem egyszerűen a kutatók körberöhögéséről van szó. A díj mellé pénzjutalom, 10 billió zimbabwei dollár jár (~70 Forint).
Idén két díjazott kutatásban vettek részt magyarok: az egyikben a bögölyök lóválasztási szokásait vizsgálta az ELTE Fizikai Intézetében a kutatás vezető Horváth Gábor, társai Blahó Miklós, Kriska György, Hegedüs Ramón, Gerics Balázs, Farkas Róbert és Susanne Åkesson. Eredményeik szerint a fehér lovakat kevésbé csípik a böglyök.
Elsőre gyászosnak hangzik, hogy miért kell vizsgálni, hogy a szitakötők miért választják a fekete sírköveket, de ennek is van jelentősége. A szintén Horváth általa vezetett csapat tagjai Malik Péter, Kriska György és Hansruedi Wildermuth. Az Index felkereste a kutatót, aki azzal magyarázta a kutatást, hogy megfigyelte, hogy rengeteg a szitakötő a sírköveken, pedig nincs is tó a közvetlen közelben. Megállapították hogy a fekete, csillogó felületek vízszintesen polarizált fényt vernek vissza:
A vízszintesen poláros fény ugyanis környezetszennyező: a petézőhelyet kereső szitakötők gyakorlatilag víznek hiszik ezeket a csillogó felületeket. Vagyis a felületek odavonzzák a vizet kereső rovarokat, azok le is petéznek, az utódok viszont elpusztulnak, és ez károkat okoz a populációnak.
- nyilatkozta Horváth a portálnak.
Forradalmasíthatja a vulkánok kutatását egy magyar-japán találmány
Százszor könnyebbé tettek egy mérőműszert, amivel ráadásul pontosabb adatokat is kaphatnak a vulkánok belsejében zajló folyamatokról. Nem feltétlen magyar kutatóktól várnánk el, hogy a vulkánkutatásban tegyenek nagy előrelépéseket, de a diagnosztika felől megközelítve már érthető a siker. Japán kuatókkal összefogva az MTA kutatói egy müontomográfot tökéletesítettek, mely alkalmas a vulkánok belsejében zajló folyamatok feltérképezésére.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
