A Harvardon hagyományosan kiosztásra került a Nobel-díj paródiája.
A furcsa tudományos "elismerést" a Harvard tudományos humorlapja, az Annals of Improbable Research szerkesztői alapították, és idén is a Nobel-díj bejelentéseit megelőzően adták át csütörtökön (magyar idő szerint péntek hajnalban).
Olyan tudományos eredmények kaphattak az elmúlt években IgNobelt, amelyek „az embert először megnevettetik, majd elgondolkodtatják” - tehát nem egyszerűen a kutatók körberöhögéséről van szó. A díj mellé pénzjutalom, 10 billió zimbabwei dollár jár (~70 Forint).
Idén két díjazott kutatásban vettek részt magyarok: az egyikben a bögölyök lóválasztási szokásait vizsgálta az ELTE Fizikai Intézetében a kutatás vezető Horváth Gábor, társai Blahó Miklós, Kriska György, Hegedüs Ramón, Gerics Balázs, Farkas Róbert és Susanne Åkesson. Eredményeik szerint a fehér lovakat kevésbé csípik a böglyök.
Elsőre gyászosnak hangzik, hogy miért kell vizsgálni, hogy a szitakötők miért választják a fekete sírköveket, de ennek is van jelentősége. A szintén Horváth általa vezetett csapat tagjai Malik Péter, Kriska György és Hansruedi Wildermuth. Az Index felkereste a kutatót, aki azzal magyarázta a kutatást, hogy megfigyelte, hogy rengeteg a szitakötő a sírköveken, pedig nincs is tó a közvetlen közelben. Megállapították hogy a fekete, csillogó felületek vízszintesen polarizált fényt vernek vissza:
A vízszintesen poláros fény ugyanis környezetszennyező: a petézőhelyet kereső szitakötők gyakorlatilag víznek hiszik ezeket a csillogó felületeket. Vagyis a felületek odavonzzák a vizet kereső rovarokat, azok le is petéznek, az utódok viszont elpusztulnak, és ez károkat okoz a populációnak.
- nyilatkozta Horváth a portálnak.
Forradalmasíthatja a vulkánok kutatását egy magyar-japán találmány
Százszor könnyebbé tettek egy mérőműszert, amivel ráadásul pontosabb adatokat is kaphatnak a vulkánok belsejében zajló folyamatokról. Nem feltétlen magyar kutatóktól várnánk el, hogy a vulkánkutatásban tegyenek nagy előrelépéseket, de a diagnosztika felől megközelítve már érthető a siker. Japán kuatókkal összefogva az MTA kutatói egy müontomográfot tökéletesítettek, mely alkalmas a vulkánok belsejében zajló folyamatok feltérképezésére.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
