Az MSZP szerint Hoffmann Rózsa és Orbán Viktor oktatáspolitikája Magyarországgal és magyarokkal megy szembe.
Az MSZP szerint Hoffmann Rózsa és Orbán Viktor oktatáspolitikája Magyarországgal és magyarokkal megy szembe. Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja vasárnap Budapesti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nem Brüsszel kedvéért kell változtatni az oktatáspolitikán, hanem Magyarország érdekében.
Elmondta: az MSZP nem örül annak, hogy Brüsszelbe hívták az oktatási államtitkárt, hogy az Európai Bizottságban adjon választ a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült kérdésekre.
Az ellenzéki politikus emlékeztetett rá, hogy Magyarország uniós vállalásai közé tartozik a széles tömegeknek biztosított felsőoktatás, és a lemorzsolódás megakadályozása is.
Kunhalmi Ágnes szerint az elmúlt másfél év oktatáspolitikai intézkedései szembemennek ezekkel a vállalásokkal. Példaként a tankötelezettség felső korhatárának 16 évre csökkentését említette.
Az ellenzéki politikus hozzátette: ha egyszerre rontják le az alsó-, közép- és felsőfokú oktatást, az nemzetgazdasági katasztrófához vezet. Hangoztatta: a szocialistáknak kell majd kárt menteni, és újra méltányos, hozzáférhető és finanszírozható oktatáspolitikát kínálni.
A felsőoktatás kapcsán úgy vélekedett, hogy elsősorban a diplomák használhatóságát kell biztosítani. Álláspontja szerint ahhoz, hogy a jó oktatáspolitika pozitív hatásai érezhetőek legyenek minimum 10 év kell, míg tönkretételéhez 2 év is elegendő.
Andrulla Vasziliu EU-biztos pénteki brüsszeli megbeszélésén egyetértésre jutott Jávor Andrással, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkárával, hogy Hoffmann Rózsa oktatási ügyekben illetékes államtitkár Brüsszelbe utazik, hogy megvitassa az Európai Bizottságban a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült aggodalmakat.
Az oktatási államtitkár szombaton azt nyilatkozta, hogy nem lepte meg a brüsszeli felkérés. Hozzátette: miután úgy értesült, hogy az oktatási biztos bizonyos aggodalmának adott hangot, magától jelentkezett, hogy szívesen ad első kézből tájékoztatást a magyar köz- és felsőoktatást érintő kérdésekről.
Az oktatási államtitkár azt mondta, ahogy Magyarországgal kapcsolatban minden területen a magyar ellenzék kiküldözgeti üzeneteit Brüsszelbe, várható volt, hogy ez az oktatásügyet sem kerüli el.
Hoffmann Rózsa ugyanakkor kiemelte: az oktatásügy olyan terület, amely nemzeti hatáskörbe tartozik, és nincsenek kötelező érvényű európai uniós jogszabályok.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
