MSZP: nem Brüsszel miatt kellene változtatni az oktatási törvényeken

Az MSZP szerint Hoffmann Rózsa és Orbán Viktor oktatáspolitikája Magyarországgal és magyarokkal megy szembe.

  • MTI

Az MSZP szerint Hoffmann Rózsa és Orbán Viktor oktatáspolitikája Magyarországgal és magyarokkal megy szembe. Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja vasárnap Budapesti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nem Brüsszel kedvéért kell változtatni az oktatáspolitikán, hanem Magyarország érdekében.

Elmondta: az MSZP nem örül annak, hogy Brüsszelbe hívták az oktatási államtitkárt, hogy az Európai Bizottságban adjon választ a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült kérdésekre.

Az ellenzéki politikus emlékeztetett rá, hogy Magyarország uniós vállalásai közé tartozik a széles tömegeknek biztosított felsőoktatás, és a lemorzsolódás megakadályozása is.

Kunhalmi Ágnes szerint az elmúlt másfél év oktatáspolitikai intézkedései szembemennek ezekkel a vállalásokkal. Példaként a tankötelezettség felső korhatárának 16 évre csökkentését említette.

Az ellenzéki politikus hozzátette: ha egyszerre rontják le az alsó-, közép- és felsőfokú oktatást, az nemzetgazdasági katasztrófához vezet. Hangoztatta: a szocialistáknak kell majd kárt menteni, és újra méltányos, hozzáférhető és finanszírozható oktatáspolitikát kínálni.

A felsőoktatás kapcsán úgy vélekedett, hogy elsősorban a diplomák használhatóságát kell biztosítani. Álláspontja szerint ahhoz, hogy a jó oktatáspolitika pozitív hatásai érezhetőek legyenek minimum 10 év kell, míg tönkretételéhez 2 év is elegendő.

Andrulla Vasziliu EU-biztos pénteki brüsszeli megbeszélésén egyetértésre jutott Jávor Andrással, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkárával, hogy Hoffmann Rózsa oktatási ügyekben illetékes államtitkár Brüsszelbe utazik, hogy megvitassa az Európai Bizottságban a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült aggodalmakat.

Az oktatási államtitkár szombaton azt nyilatkozta, hogy nem lepte meg a brüsszeli felkérés. Hozzátette: miután úgy értesült, hogy az oktatási biztos bizonyos aggodalmának adott hangot, magától jelentkezett, hogy szívesen ad első kézből tájékoztatást a magyar köz- és felsőoktatást érintő kérdésekről.

Az oktatási államtitkár azt mondta, ahogy Magyarországgal kapcsolatban minden területen a magyar ellenzék kiküldözgeti üzeneteit Brüsszelbe, várható volt, hogy ez az oktatásügyet sem kerüli el.

Hoffmann Rózsa ugyanakkor kiemelte: az oktatásügy olyan terület, amely nemzeti hatáskörbe tartozik, és nincsenek kötelező érvényű európai uniós jogszabályok.

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.