Az MSZP szerint Hoffmann Rózsa és Orbán Viktor oktatáspolitikája Magyarországgal és magyarokkal megy szembe.
Az MSZP szerint Hoffmann Rózsa és Orbán Viktor oktatáspolitikája Magyarországgal és magyarokkal megy szembe. Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja vasárnap Budapesti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nem Brüsszel kedvéért kell változtatni az oktatáspolitikán, hanem Magyarország érdekében.
Elmondta: az MSZP nem örül annak, hogy Brüsszelbe hívták az oktatási államtitkárt, hogy az Európai Bizottságban adjon választ a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült kérdésekre.
Az ellenzéki politikus emlékeztetett rá, hogy Magyarország uniós vállalásai közé tartozik a széles tömegeknek biztosított felsőoktatás, és a lemorzsolódás megakadályozása is.
Kunhalmi Ágnes szerint az elmúlt másfél év oktatáspolitikai intézkedései szembemennek ezekkel a vállalásokkal. Példaként a tankötelezettség felső korhatárának 16 évre csökkentését említette.
Az ellenzéki politikus hozzátette: ha egyszerre rontják le az alsó-, közép- és felsőfokú oktatást, az nemzetgazdasági katasztrófához vezet. Hangoztatta: a szocialistáknak kell majd kárt menteni, és újra méltányos, hozzáférhető és finanszírozható oktatáspolitikát kínálni.
A felsőoktatás kapcsán úgy vélekedett, hogy elsősorban a diplomák használhatóságát kell biztosítani. Álláspontja szerint ahhoz, hogy a jó oktatáspolitika pozitív hatásai érezhetőek legyenek minimum 10 év kell, míg tönkretételéhez 2 év is elegendő.
Andrulla Vasziliu EU-biztos pénteki brüsszeli megbeszélésén egyetértésre jutott Jávor Andrással, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkárával, hogy Hoffmann Rózsa oktatási ügyekben illetékes államtitkár Brüsszelbe utazik, hogy megvitassa az Európai Bizottságban a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült aggodalmakat.
Az oktatási államtitkár szombaton azt nyilatkozta, hogy nem lepte meg a brüsszeli felkérés. Hozzátette: miután úgy értesült, hogy az oktatási biztos bizonyos aggodalmának adott hangot, magától jelentkezett, hogy szívesen ad első kézből tájékoztatást a magyar köz- és felsőoktatást érintő kérdésekről.
Az oktatási államtitkár azt mondta, ahogy Magyarországgal kapcsolatban minden területen a magyar ellenzék kiküldözgeti üzeneteit Brüsszelbe, várható volt, hogy ez az oktatásügyet sem kerüli el.
Hoffmann Rózsa ugyanakkor kiemelte: az oktatásügy olyan terület, amely nemzeti hatáskörbe tartozik, és nincsenek kötelező érvényű európai uniós jogszabályok.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
