Lánczi: lehet, hogy egy nagy budapesti egyetemé a jövő

Az áprilisban megválasztott új Corvinus-rektorral, Lánczi Andrással ezúttal a közmédia készített interjút.

  • Eduline
MTI / Szigetváry Zsolt

Lánczi rögtön egy erős megállapítással kezd: úgy véli, a közgazdaságtan nem annyira egzakt tudomány, még akkor sem, ha van benne matematika. Szerinte filozófusként a „szaktudományos megközelítéstől eltérő a tudásfelfogása”. Mindezt arra a kérdésre mondta el, mely azt feszegette, nem furcsa-e, hogy egy filozófus került a Közgáz élére.

Már a pályázatában is elég magasra tette a lécet, és ismét megerősítette, hogy a BCE-ből Közép-Európa legjelentősebb intézményét szeretné létrehozni. Szerinte ebben segít majd az, hogy Budapest egy vonzó adottságokkal bíró város, majd az is, hogy hamarosan felveszi a kapcsolatot a térség más, hasonló profilú egyetemeivel. Szeretné ugyanis, ha több közép-európai diák érkezne a Corvinusra, és innen is többen mennének Varsóba vagy Zágrábba.

Lánczi András lett a Corvinus rektora

Ezzel kapcsaolatban mondja el még azt is: „látok egy intellektuális rést Oroszország és az Európai Unió fejlettebb részei között, azt betöltve pedig rá tudnánk irányítani a figyelmet Közép-Európa regionális problémáira. Ebben kellene előrelépnünk, így válhatnánk a legjelentősebb régiós társadalomtudományi intézménnyé”.

Elmondta, hogy radikális változtatásokat nem tervez az egyetemen, de szeretne a fiatal oktatókat előtérbe helyezni.

Lánczi András megválasztott rektor morális igazolást adna Orbánnak a Corvinuson?

Lánczi ugyan elismeri, hogy jelenleg az oktatók bére alacsony, és ezért több állást kell egyszerre betölteniük, de mint mondta, elkezdték emelni a bérüket, és „stratégiai cél”, hogy a fizetések megközelítsék a nyugati egyetemeken kaphatókat.

A leendő új karokról azt mondta, szükség van gazdasági jogi oktatásra a BCE-n. A közigazgatási oktatásról pedig úgy nyilatkozott, az már „jóval nagyobb ívű vállalkozás, de szükség van arra is. Ez utóbbi terület oktatása a Corvinuson elképzelhető más egyetemekkel együttműködésben, nem kell feltétlenül új karba szervezni. „Még az is lehet, hogy egy nagy budapesti egyetemé a jövő, amely több egyetemből jönne létre” –mondta.

Ha Lánczit akarja a Corvinus, az nem politikai döntés
Hozzászólások

Nahalka István: „Ha a gyereket külön föl kell készíteni a középiskolai felvételire, akkor az nem egy jó rendszer”

Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu