Lánczi rögtön egy erős megállapítással kezd: úgy véli, a közgazdaságtan nem annyira egzakt tudomány, még akkor sem, ha van benne matematika. Szerinte filozófusként a „szaktudományos megközelítéstől eltérő a tudásfelfogása”. Mindezt arra a kérdésre mondta el, mely azt feszegette, nem furcsa-e, hogy egy filozófus került a Közgáz élére.

Már a pályázatában is elég magasra tette a lécet, és ismét megerősítette, hogy a BCE-ből Közép-Európa legjelentősebb intézményét szeretné létrehozni. Szerinte ebben segít majd az, hogy Budapest egy vonzó adottságokkal bíró város, majd az is, hogy hamarosan felveszi a kapcsolatot a térség más, hasonló profilú egyetemeivel. Szeretné ugyanis, ha több közép-európai diák érkezne a Corvinusra, és innen is többen mennének Varsóba vagy Zágrábba.

Ezzel kapcsaolatban mondja el még azt is: „látok egy intellektuális rést Oroszország és az Európai Unió fejlettebb részei között, azt betöltve pedig rá tudnánk irányítani a figyelmet Közép-Európa regionális problémáira. Ebben kellene előrelépnünk, így válhatnánk a legjelentősebb régiós társadalomtudományi intézménnyé”.

Elmondta, hogy radikális változtatásokat nem tervez az egyetemen, de szeretne a fiatal oktatókat előtérbe helyezni.

Lánczi ugyan elismeri, hogy jelenleg az oktatók bére alacsony, és ezért több állást kell egyszerre betölteniük, de mint mondta, elkezdték emelni a bérüket, és „stratégiai cél”, hogy a fizetések megközelítsék a nyugati egyetemeken kaphatókat.

A leendő új karokról azt mondta, szükség van gazdasági jogi oktatásra a BCE-n. A közigazgatási oktatásról pedig úgy nyilatkozott, az már „jóval nagyobb ívű vállalkozás, de szükség van arra is. Ez utóbbi terület oktatása a Corvinuson elképzelhető más egyetemekkel együttműködésben, nem kell feltétlenül új karba szervezni. „Még az is lehet, hogy egy nagy budapesti egyetemé a jövő, amely több egyetemből jönne létre” –mondta.