Az áprilisban megválasztott új Corvinus-rektorral, Lánczi Andrással ezúttal a közmédia készített interjút.
Lánczi rögtön egy erős megállapítással kezd: úgy véli, a közgazdaságtan nem annyira egzakt tudomány, még akkor sem, ha van benne matematika. Szerinte filozófusként a „szaktudományos megközelítéstől eltérő a tudásfelfogása”. Mindezt arra a kérdésre mondta el, mely azt feszegette, nem furcsa-e, hogy egy filozófus került a Közgáz élére.
Már a pályázatában is elég magasra tette a lécet, és ismét megerősítette, hogy a BCE-ből Közép-Európa legjelentősebb intézményét szeretné létrehozni. Szerinte ebben segít majd az, hogy Budapest egy vonzó adottságokkal bíró város, majd az is, hogy hamarosan felveszi a kapcsolatot a térség más, hasonló profilú egyetemeivel. Szeretné ugyanis, ha több közép-európai diák érkezne a Corvinusra, és innen is többen mennének Varsóba vagy Zágrábba.
Ezzel kapcsaolatban mondja el még azt is: „látok egy intellektuális rést Oroszország és az Európai Unió fejlettebb részei között, azt betöltve pedig rá tudnánk irányítani a figyelmet Közép-Európa regionális problémáira. Ebben kellene előrelépnünk, így válhatnánk a legjelentősebb régiós társadalomtudományi intézménnyé”.
Elmondta, hogy radikális változtatásokat nem tervez az egyetemen, de szeretne a fiatal oktatókat előtérbe helyezni.
Lánczi ugyan elismeri, hogy jelenleg az oktatók bére alacsony, és ezért több állást kell egyszerre betölteniük, de mint mondta, elkezdték emelni a bérüket, és „stratégiai cél”, hogy a fizetések megközelítsék a nyugati egyetemeken kaphatókat.
A leendő új karokról azt mondta, szükség van gazdasági jogi oktatásra a BCE-n. A közigazgatási oktatásról pedig úgy nyilatkozott, az már „jóval nagyobb ívű vállalkozás, de szükség van arra is. Ez utóbbi terület oktatása a Corvinuson elképzelhető más egyetemekkel együttműködésben, nem kell feltétlenül új karba szervezni. „Még az is lehet, hogy egy nagy budapesti egyetemé a jövő, amely több egyetemből jönne létre” –mondta.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
