Az áprilisban megválasztott új Corvinus-rektorral, Lánczi Andrással ezúttal a közmédia készített interjút.
Lánczi rögtön egy erős megállapítással kezd: úgy véli, a közgazdaságtan nem annyira egzakt tudomány, még akkor sem, ha van benne matematika. Szerinte filozófusként a „szaktudományos megközelítéstől eltérő a tudásfelfogása”. Mindezt arra a kérdésre mondta el, mely azt feszegette, nem furcsa-e, hogy egy filozófus került a Közgáz élére.
Már a pályázatában is elég magasra tette a lécet, és ismét megerősítette, hogy a BCE-ből Közép-Európa legjelentősebb intézményét szeretné létrehozni. Szerinte ebben segít majd az, hogy Budapest egy vonzó adottságokkal bíró város, majd az is, hogy hamarosan felveszi a kapcsolatot a térség más, hasonló profilú egyetemeivel. Szeretné ugyanis, ha több közép-európai diák érkezne a Corvinusra, és innen is többen mennének Varsóba vagy Zágrábba.
Ezzel kapcsaolatban mondja el még azt is: „látok egy intellektuális rést Oroszország és az Európai Unió fejlettebb részei között, azt betöltve pedig rá tudnánk irányítani a figyelmet Közép-Európa regionális problémáira. Ebben kellene előrelépnünk, így válhatnánk a legjelentősebb régiós társadalomtudományi intézménnyé”.
Elmondta, hogy radikális változtatásokat nem tervez az egyetemen, de szeretne a fiatal oktatókat előtérbe helyezni.
Lánczi ugyan elismeri, hogy jelenleg az oktatók bére alacsony, és ezért több állást kell egyszerre betölteniük, de mint mondta, elkezdték emelni a bérüket, és „stratégiai cél”, hogy a fizetések megközelítsék a nyugati egyetemeken kaphatókat.
A leendő új karokról azt mondta, szükség van gazdasági jogi oktatásra a BCE-n. A közigazgatási oktatásról pedig úgy nyilatkozott, az már „jóval nagyobb ívű vállalkozás, de szükség van arra is. Ez utóbbi terület oktatása a Corvinuson elképzelhető más egyetemekkel együttműködésben, nem kell feltétlenül új karba szervezni. „Még az is lehet, hogy egy nagy budapesti egyetemé a jövő, amely több egyetemből jönne létre” –mondta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
