Az eszetlen oktatáspolitika újabb bizonyítéka, hogy idén még tovább zuhant a felsőoktatásba jelentkezők száma - áll...
Az eszetlen oktatáspolitika újabb bizonyítéka, hogy idén még tovább zuhant a felsőoktatásba jelentkezők száma - áll Osztolykán Ágnes független országgyűlési képviselő közleményében. Az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának LMP-s alelnöke szerint az egyetemekre és főiskolákra jelentkezők számának tendenciaszerű zuhanása a kormányzati politika szégyene.
Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozott előzetes adatai szerint az idén is folytatódott a felsőoktatásba felvételizők számának drasztikus csökkenése. Amíg 2011-ben, a felsőoktatást feldúló törvénykezés előtt 141 ezren felvételiztek egyetemekre és főiskolákra, addig tavaly már csak 111 ezren. Idén először ez a szám 100 ezer alatt maradhat, ami messze alulmúlja a korábbi évek statisztikáját - írja. Legalább tízezer csökkent idén a felsőoktatásba jelentkezők száma: erről itt olvashattok.
A jelentkezők számának zuhanását idén sem lehet csak demográfiai okokkal vagy az érettségizők számának csökkenésével magyarázni. Magyarországon egyre kevesebb fiatal mer belevágni a továbbtanulásba, holott ez neki és az országnak is megtérülő befektetés lenne - áll a közleményben.
Osztolykán Ágnes szerint mindez a Fidesz-KDNP kabinet felsőoktatást feldúló politikájának következménye; a soha nem látott forráskivonás, a keretszámok "eltörlésével" hülyének nézett és becsapott diákok, a röghöz kötés Alaptörvénybe foglalása. Egy kormány számára szégyen az, amikor több tízezer fiatal végleg vagy hosszú időre feladja jövőre vonatkozó terveit. Orbán Viktor kormánya nem a fiatalok, nem a jövő kormánya - zárul a közlemény.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
