Az eszetlen oktatáspolitika újabb bizonyítéka, hogy idén még tovább zuhant a felsőoktatásba jelentkezők száma - áll...
Az eszetlen oktatáspolitika újabb bizonyítéka, hogy idén még tovább zuhant a felsőoktatásba jelentkezők száma - áll Osztolykán Ágnes független országgyűlési képviselő közleményében. Az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának LMP-s alelnöke szerint az egyetemekre és főiskolákra jelentkezők számának tendenciaszerű zuhanása a kormányzati politika szégyene.
Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozott előzetes adatai szerint az idén is folytatódott a felsőoktatásba felvételizők számának drasztikus csökkenése. Amíg 2011-ben, a felsőoktatást feldúló törvénykezés előtt 141 ezren felvételiztek egyetemekre és főiskolákra, addig tavaly már csak 111 ezren. Idén először ez a szám 100 ezer alatt maradhat, ami messze alulmúlja a korábbi évek statisztikáját - írja. Legalább tízezer csökkent idén a felsőoktatásba jelentkezők száma: erről itt olvashattok.
A jelentkezők számának zuhanását idén sem lehet csak demográfiai okokkal vagy az érettségizők számának csökkenésével magyarázni. Magyarországon egyre kevesebb fiatal mer belevágni a továbbtanulásba, holott ez neki és az országnak is megtérülő befektetés lenne - áll a közleményben.
Osztolykán Ágnes szerint mindez a Fidesz-KDNP kabinet felsőoktatást feldúló politikájának következménye; a soha nem látott forráskivonás, a keretszámok "eltörlésével" hülyének nézett és becsapott diákok, a röghöz kötés Alaptörvénybe foglalása. Egy kormány számára szégyen az, amikor több tízezer fiatal végleg vagy hosszú időre feladja jövőre vonatkozó terveit. Orbán Viktor kormánya nem a fiatalok, nem a jövő kormánya - zárul a közlemény.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
