Az eszetlen oktatáspolitika újabb bizonyítéka, hogy idén még tovább zuhant a felsőoktatásba jelentkezők száma - áll...
Az eszetlen oktatáspolitika újabb bizonyítéka, hogy idén még tovább zuhant a felsőoktatásba jelentkezők száma - áll Osztolykán Ágnes független országgyűlési képviselő közleményében. Az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának LMP-s alelnöke szerint az egyetemekre és főiskolákra jelentkezők számának tendenciaszerű zuhanása a kormányzati politika szégyene.
Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozott előzetes adatai szerint az idén is folytatódott a felsőoktatásba felvételizők számának drasztikus csökkenése. Amíg 2011-ben, a felsőoktatást feldúló törvénykezés előtt 141 ezren felvételiztek egyetemekre és főiskolákra, addig tavaly már csak 111 ezren. Idén először ez a szám 100 ezer alatt maradhat, ami messze alulmúlja a korábbi évek statisztikáját - írja. Legalább tízezer csökkent idén a felsőoktatásba jelentkezők száma: erről itt olvashattok.
A jelentkezők számának zuhanását idén sem lehet csak demográfiai okokkal vagy az érettségizők számának csökkenésével magyarázni. Magyarországon egyre kevesebb fiatal mer belevágni a továbbtanulásba, holott ez neki és az országnak is megtérülő befektetés lenne - áll a közleményben.
Osztolykán Ágnes szerint mindez a Fidesz-KDNP kabinet felsőoktatást feldúló politikájának következménye; a soha nem látott forráskivonás, a keretszámok "eltörlésével" hülyének nézett és becsapott diákok, a röghöz kötés Alaptörvénybe foglalása. Egy kormány számára szégyen az, amikor több tízezer fiatal végleg vagy hosszú időre feladja jövőre vonatkozó terveit. Orbán Viktor kormánya nem a fiatalok, nem a jövő kormánya - zárul a közlemény.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
